A minisztérium azt állítja, hogy egy 14 éve meglévő jogi anomáliát sikerült most orvosolni – néhány hónapja ugyanez a minisztérium azt írta, hogy egy 2015-ben hatályba lépő, az Orbán-kormány által megalkotott törvényi rendelkezés miatt lesz tilos a papírgyűjtés, és az iskolák gyűjtsenek inkább rongyot vagy használt elemet.

Idén májusban a Népszabadság számolt be arról a nagy vihart kavart új jogszabályi rendelkezésről, amely lehetetlenné tette volna az évtizedek óta működő iskolai papírgyűjtési akciók folytatását. Akkor a környezetvédelemért is felelős tárca azt írta: „A hulladékgyűjtéssel kapcsolatos szabályok változtatását elsősorban európai uniós kötelezettség indokolta, azt ugyanis EU-s irányelvek határozzák meg, hogy ki birtokolhatja a hulladékot. Másrészt azért volt rá szükség, mert a korábbi gyakorlat szerint az iskolai papírgyűjtés eredményeként magánvállalkozók realizáltak a közszolgáltatókat megillető profitot.

A szabályozás másik és legfőbb indoka, hogy 2015. január 1-től a háztartásban képződő papír-, üveg-, bio- és fémhulladékot, valamint műanyag hulladékot, országosan kötelező jelleggel elkülönítetten kell gyűjteni, és az ilyen elkülönítetten gyűjtött hulladékot a közszolgáltatónak, vagy a nevében eljáró gazdálkodó szervezetnek át kell adni. A háztartásban képződött papírhulladék települési hulladék, amelyet az ingatlanhasználó – jelen esetben az iskola – kizárólag a közszolgáltatónak (amely csak nonprofit gazdálkodó szervezet lehet), vagy a közszolgáltató nevében eljáró alvállalkozónak adhat át. A hulladéktermelőtől közvetlenül elszállított hulladék kisebb kockázatot jelent a környezetre, valamint kizárólag hatóság által ellenőrzött gazdálkodó szervezet férhet hozzá. Ebből következik, hogy a házhoz menő elkülönített hulladékgyűjtési rendszer összességében előnyösebb a tanulók által végzett gyűjtésnél."

Vagyis a tárca maga ismerte el, hogy a hulladéktörvény átírása miatt, 2015-től lesz betiltva az iskolai papírgyűjtés (ráadásul ezt az állásfoglalást a minisztérium egy újabb közleményben augusztusban meg is erősítette). Az esettel az egész magyar sajtó foglalkozott, a felháborodás pedig valóban országos volt: az iskolák azért háborogtak, mert a nevelési programjukba régóta beépült a szemléletformáló hatású papírgyűjtés, a hulladék eladásából származó bevételre pedig szükségük van, a hulladékfeldolgozó cégek meg azért, mert az oktatási intézmények által elvégzett gyűjtőmunkát (főleg a kisebb településeken) senki sem pótolja.

Ehhez képest most azt állítja a minisztérium, hogy „a változtatással egy 14 éve fennálló jogi anomáliát sikerült orvosolni. Az iskolai és óvodai papírgyűjtésre ugyanis eddig csupán általános szabály vonatkozott, vagyis hatósági engedéllyel lehetett végezni. Ennek ellenére a 14 év alatt egyetlen kormány, így az Orbán-kormány sem akadályozta az iskolai papírgyűjtést. Az iskolákat soha, semmilyen módon nem érte hátrány, nem indult ellenük hatósági eljárás".

A megoldást, amivel ezt az „anomáliát" rendezni szándékozik a kormány, nem is a szakminisztérium, hanem a miniszterelnökséget vezető miniszter terjesztette be az „Egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról" című salátartörvényben – úgy tűnik, ezen a szinten sikerült megérteni, hogy az iskolai papírgyűjtés betiltása politikai szempontból többet visz, mint amennyit esetleg gazdaságilag hozna.