– A tüntetők elégtelenre értékelték a teljesítményét. Ön hányast adna magának?
– Kérdezzük meg a többieket, akik a Köznevelési Kerekasztal mellett ülnek. Az én teljesítményem csak egy része a minisztérium teljesítményének, a kerekasztalnak, az pedig nagyon komoly fegyvertény volt.
– Az egyik szülő arról beszélt a demonstráción, hogy az iskola azt kérdezte, a szülők hány mosdókagylót tudnának bevinni.
– A szülőknek a gyerekeket kell bevinniük az iskolába, nem a mosdókagylót, ez a fenntartó-működtető dolga. Ha nincs mosdókagyló az iskolában, valaki valamit rosszul csinál, de az a cél, hogy ilyesmit ne is vessenek fel.
|
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
– Lebontják, amit Hoffmann Rózsa épített?
– Akkor beszéljünk a Klik működéséről: 58 önálló szerv jön létre. De működhetett volna a Klik is, január óta rendben mentek a dolgok. A kérdés, hogy az igazgató milyen messze van a fenntartótól. Az elnök Budapesten ült, ami minden nagyvállalat esetében körülbelül így van, de ez ebben a közegben nem tudott jól működni, ezért kell átalakítani. A szervezet sokkal laposabb lesz, az igazgató és a vezető közé nem ékelődik senki.
– Az iskolák mikor fogják megtudni, melyik tankerülethez tartoznak?
– Az elkövetkező két hétben. Addig ugyanahhoz a tankerületi vezetőhöz kell fordulniuk, akihez eddig. Július elsejétől felállnak a tankerületi központok, ami lényegesen más lesz, mint a tankerület. 8 és 28 milliárd forint közötti összeggel rendelkező önálló költségvetési szervek jönnek létre. Ezek már nem a központi szerv operatív irányításait hajtják végre, hanem önállóan működnek, azaz jobban tudják kezelni a helyi ügyeket, mint korábban a tankerületek.
– Az iskolákban nem tudnák még jobban kezelni a helyi ügyeket?
– Az intézmények ehhez túl kicsik. Van nagy intézmény, ahol ezt el lehetne dönteni, de egy pici iskola ezt nem tudja jól kezelni.
– Nem lenne értelme differenciálni ezek között?
– Azt megpróbáltuk és nem működött. Nagyon remélem, hogy egy önkormányzat továbbra is fogja támogatni az intézményeit. A kérdés, miként tudjuk jobban hozzákötni az iskolát és a tankerületi központot a közösséghez. Decentralizáljuk az oktatásirányítást a nyugati mainstreamnek megfelelően, egy látható méretű közösség kézbe veszi a saját ügyeit. Ennek a közösségnek lesz egy tankerületi tanácsa, ebben olyan emberek fognak ülni, akik a helyi közösség érdekeit próbálják majd leképezni. Hogy mit kell tanítani, azt nem lehet a helyi közösségre bízni. Azt viszont abszolút támogatom, hogy a helyi közösségnek legyen hatása az oktatásra. Ezért hoztuk létre a tankerületi központi tanácsot, ennek majd kitalálunk egy jobban hangzó nevet.
|
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
– Kik ülnek majd a tanácsokban?
– Erről egyeztetni fogunk. Nyilvánvalóan polgármesterek, az ott lévő egyetemek rektorai, meg lehet hívni vállalatvezetőket, intézményi vezetőket, társadalmi szervezetek vezetőit, szülőket, diákokat. Mindenkit, akinek annak a területnek az iskoláiban bármilyen ügye van.
– Akkor kormányhoz közeli emberek lesznek bennük?
– Igyekszünk ezt is úgy kezelni, mint az egyetemek konzisztóriumait, ahol ez a vád már megdőlt. Olyan emberek lesznek ebben a tanácsban, akiknek az iskola a fontos.
– Pölöskei Gáborné főhatalom marad?
– Pölöskei Gáborné megbízása 2016 végéig szól, az állami intézményfenntartó elnöke, az új rendszer vezetője marad. Ő lesz az új szervezet koordinátora, és itt nagyon fontos a koordináció kifejezés.
– Az oktatásra szánt összeg hogy változik?
– A Klik 2016-os költségvetése szakképzés nélkül 435 milliárd forint volt, a költségvetés módosítása 91,5 milliárd forintot tesz ehhez hozzá. Ebből 17 milliárd forint ment adósságrendezésre, a többi működési és személyi költségre. Jövőre 104 milliárd adódik a 435 milliárdhoz, és feltételezzük, hogy év végén már nem lesz adóssága az állami fenntartónak. Ezen túl az önkormányzati működésből átveendő iskolák költségei a tavalyi önkormányzati beszámolók alapján plusz 55 milliárd forintot jelentenek. Összességében 600 milliárd körüli költségvetésről beszélünk. A kormány azt mondta, annyit szán oktatásra, hogy az jó minőségű legyen. A fenti tartozás mértéke eltörpül amellett az 1300 milliárd forint mellett, amelyet a baloldali kormányok 2010-re halmoztak fel.
– Hogy kalkulálták a költségvetést, ha a Klik átszervezése még folyamatban van?
– Tankerületi szinten kiszámolta egy munkacsoport a költségeket. Nem az számít, hogy egy fenntartó van-e vagy 58, az adminisztrációs költség nem haladhatja meg a mostanit.
|
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
– Ez tavaly is így történt?
– Igen.
– Akkor miért lett akkora adósság?
– Nem volt annyira pontos a számítás. Most semmi indokát nem látom, hogy ne tudná az állam kifizetni a számlákat. Meg kell kérdezni az igazgatókat, hogy január óta, a fenntartó új vezetése alatt voltak-e finanszírozási problémáik.
– A tüntetésre visszatérve. Nem azért nem hangoztak el szakmai javaslatok szombaton, mert a tüntetők már elmondták ezeket korábban és nem valósultak meg azóta sem?
– Körülbelül kétezer iskola tanárait kérdeztük meg januárban arról, milyen problémákat látnak a köznevelési rendszerben, ebből lett az a 4500 pont, amit feldolgozott a minisztérium és lett a Köznevelési Kerekasztal egyik bemenete. Aztán van a Pedagógusok Szakszervezete 25 pontja, ami megjelent a sztrájktárgyalások témájaként. Galló Istvánné arra hivatkozott, amikor felállt a tárgyalóasztaltól és megszervezte a sztrájkot, hogy ebből a 25-ből semmi sem teljesült, és nem is közeledtek az álláspontok.
– Aztán azt mondta, 19-20 pontban közeledtek az álláspontok.
– Így van, utána mégis sztrájktárgyalást szerveztünk. A javaslatunk az volt, tegyük félre, amiben megállapodtunk, és foglalkozzunk a többivel. Ezek mégis reaktiválódtak, és az jelent meg a sajtóban, hogy volt közeledés, de ebből semmi nem teljesült, mert ezeket nem foglaltuk törvénybe. Vannak olyan ügyek, amelyeket törvénybe kell foglalni, vannak olyanok, amelyeket kormány- vagy miniszteri rendeletbe. Valóban volt négy olyan pont, amelyekben nem értettünk egyet. Ha két fél tárgyal, ez természetes.
– Nem különböző súlyú ügyekről van szó?
– Nem, azonos súlyúakról. A legfontosabb ügy, ezt senki nem vonta kétségbe, a tartalmi szabályozás. Itt alapvetően arról van szó, hogy túlterheltek a gyerekek, túl sok a tananyag. Ebben az ügyben a megvalósulás folyamatban van, új elvek mentén dolgozzuk át a Nemzeti alaptantervet 2017 végéig. Erről negatív visszajelzést még nem kaptunk. Van ennek egy rövid távú része, a szeptembertől történő tananyagcsökkentés, erről szintén megállapodás született, hogy a jelenlegi alaptantervnek csak egy része kötelező, amire vonatkozóan kidolgozunk egy tanmenetjavaslatot. Ez azt jelenti, jóval kevesebbet kell megtanítani, mint amennyit eddig vélelmeztünk, a NAT kötelező része jóval kevesebb lesz. Itt a tanár autonómiája is erőteljesen fog növekedni.
|
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
– Harmincperces órák lesznek az első két osztályban. Több általános iskolai tanár is azt mondta, eddig is ezt a gyakorlatot folytatták.
– Ez a tanárok bölcs belátására volt bízva eddig. Mostantól a tananyagot is ehhez igazítjuk, és a kimeneti követelmények is ennek megfelelően változnak.
– Kinek jutott az eszébe a 30 perces óra?
– Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetnek.
– A bürokráciacsökkentés meghagyja az OFI-t, ha már ilyen jó ötleteik vannak?
– Az OFI funkciója nem változik, csak a működésmódja. Az egri Esterházy Károly Egyetem lesz a fenntartója.
– Az Oktatási Hivatal megmarad?
– Nyilván maradni fog.
– Korábban nem volt ez nyilvánvaló.
– De most az. Várjuk meg a kormánydöntést.
– Kiszivárogtak olyan hírek, hogy esetleg Balog Zoltánt jelöli Orbán Viktor államfőnek jövőre. Ha ez bekövetkezik, vállalna miniszteri szerepet?
– Túl sok a ha... És túlértékel engem, tőlem ezt senki nem kérdezte meg. Akkor tudok rá válaszolni, ha eljutunk oda, hogy ez a kérdés felvetődik. Most nincs ilyen kérdés.
