Úgy tudjuk, Klinghammer István nem vállalkozna a teljes ciklus kitöltésére, hiszen 2016-ban betölti hetvenötödik életévét. Az egyik kormányzati szereplő, amikor a felsőoktatási reform szóba került, úgy fogalmazott, „nem a pacsirta a fontos, hanem a dal”, azaz a folyamatok már elindultak, az üzemeltetést pedig sokan el tudják végezni világos kormányfői elvárással és határozott miniszteri irányítással.
A leköszönő akadémiai elnök, Pálinkás József is helyezkedik az oktatásirányítási pozíciók felé. Információink szerint ő nem államtitkári, hanem miniszteri babérokra pályázik. Azzal, hogy az MTA vezetőjeként egyszer sem szólalt fel a felsőoktatást érintő „durva politika” ellen, joggal remélheti, hogy hallgatásáért pozíciót kap. Felröppentek hírek arról, hogy gründolnak neki egy tárcát, amely majd a tudományos életet és a kutatást felügyelheti, esetleg egy tudományos háttérintézményt vezethet majd.
Ami Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár utódját illeti: információink szerint a kormánypárt egyes képviselőiben ugyan felmerült, hogy a „tankönyvbalhét” még bevállaló Hoffmann Rózsa utódját csak az önkormányzati választások után nevezzék ki, de ezt végül elvetették. Kik a lehetséges utódok?
„Éneklés az iskolában, az egyházi ének szerepe a 21. századi református közoktatásban”, „A gregorián passió magyar református hagyománya” – íme, néhány cím a köznevelési államtitkári cím várományosának publikációs listájáról. Hoppál Péter a Wikipédia róla szóló fejezete szerint a budapesti Zeneakadémia doktora, karnagyként számos nemzetközi és hazai publikáció, cikk, könyvrészlet, tanterv szerzője. Dolgozott tanárként, sőt, 2002-től 2010-ig iskolát igazgatott: ez az oktatásirányítási tapasztalata. Az oktatási bizottságnak ugyan tagja volt, de a négy év alatt mellőzte a karakteres hozzászólásokat – legalábbis ezen a területen. A kormánypárt szóvivőjeként viszont szemrebbenés nélkül olvasta föl a pártkommünikéket, s valószínű, hogy semmiféle szakmai ellensúlyt nem jelentene sem Orbán Viktor, sem a humántárca vezetője, Balog Zoltán ellenében. Az a hír is járja róla, hogy Hoppál valójában „Hoffmann Rózsa embere”.
Az Új Katedra nevű közoktatási portál két másik fideszes képviselő nevét is megemlíti az esélyesek között. Az egyik Kucsák László, aki a parlamenti választáson néhány szavazattal győzte le a demokratikus ellenzék jelöltjét, Kunhalmi Ágnest, illetve Pósán László. Utóbbi neve valószínűleg hamar lekerül a napirendről, hiszen osztotta Pokorni Zoltán fideszes szakpolitikus véleményét a közoktatás átalakításáról. Kucsákról forrásaink annyit mondtak, hogy „legalább van önkormányzati múltja, precíz, végrehajtó figura”.
Sokan abban bíznak, hogy a választás mégiscsak egy szakemberre esik. Vannak, akik Princzinger Pétert, az Oktatási Hivatal volt vezetőjét emlegetik, de szóba került az államfő testvérének, Pölöskei Gábornénak a neve is, aki most főosztályvezető az Emmiben. Az ő hátránya az, hogy Áder János húga, holott az általunk megkérdezett szakemberek tehetségesnek, jó menedzsernek és technikai lebonyolítónak tartják, olyannak, aki ért a közoktatáshoz. Sokan valószínűsítik azt is, hogy a Klik vezetője lesz.
Marad a csúcsminisztérium
A Népszabadságnak kormányoldalról megerősítették, Hoffmann Rózsa felsőoktatási államtitkáron kívül minden bizonnyal távozik az Emmitől Szócska Miklós egészségügyi államtitkár is.
Viszont az Emberi Erőforrások Minisztériuma csúcstárca marad; Balog Zoltán miniszter állítólag jónak látta volna, ha az egészségügyi terület külön minisztériumot kap, ezt azonban a miniszterelnök egyelőre nem támogatja. Az is kérdéses, hogy a foglalkoztatási-közmunkaügyi területet is az Emmihez rendelik-e. Az oktatás és a kultúra marad a tárca keretei között, államtitkársági szinten.
