Jávor szerint – akivel azért levelezik a bizottság, mert az ő panasza alapozta meg a kötelezettségszegési eljárást – a kormány álláspontjának nincs valóságtartalma,
az előkészítés során ugyanis soha nem vetődött föl, hogy csak egyetlen szállító lenne alkalmas a beruházás megvalósítására, egészen addig, amíg Orbán Viktor titokban meg nem állapodott Moszkvában Vlagyimir Putyinnal az üzletről. Mindez 2014 januárjában történt, a kormány képviselői pedig még 2013 novemberében is a tender kiírásáról beszéltek.
„Az az érv, hogy a tervezett méretben csak a Roszatom szállít blokkokat, szintén hamis. Az orosz cég 1200 MW-os blokkjaihoz hasonló kapacitásúak az ATMEA, a japán–amerikai Westinghouse és a koreai konstrukciói is” – írja a blogján Jávor.
Azt már Aszódi Attila bővítési kormánybiztos árulta el, hogy a Roszatom-blokkokat is több mint ezer ponton kell módosítani a magyar előírások miatt. – Ha viszont a mostani kormányálláspont a helyes, és a hatályos magyarországi szabályozás alapján kizárólag a Roszatom építhet atomerőművet Magyarországon, akkor
ez a szabályozás súlyosan diszkriminatív és önkényes. Amennyiben tényleg ez szerepel majd az indoklásban, akkor panasszal fogok élni az Európai Bizottságnál az uniós versenyjogot sértő magyar előírások miatt, és újabb kötelezettségszegési eljárást kezdeményezek.
Kész vagyok az ügyet az Európai Bíróságra is elvinni – hangsúlyozta Jávor.
Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub programvezetője lapunk kérdésére úgy fogalmazott, szerinte a brüsszeli szakértők csak úgy fogadhatták el azt az állítást, hogy nem létezik más technológia Paks számára, ha valamilyen alku nyomán ez volt a politikai akarat. Nem szakmai, hanem politikai döntés született.
– Aszódi Attila kormánybiztos nemcsak azt erősítette meg több alkalommal, hogy a megvizsgált reaktortípusok bármelyike beilleszthető a magyarországi energiarendszerbe, hanem azt is, hogy
Paks 1. és Paks 2. egymástól függetlenül működik majd, vagyis a régi orosz technológia nem determinálja az új beruházás műszaki tartalmát
– szögezte le Koritár Zsuzsanna. Szerinte mindenképpen érdemes az Európai Bírósághoz fordulni, ott ugyanis a politika helyett jellemzően a jog dönt. Aszódi Attila lapunk kérdéseire azt válaszolta: amíg meg nem érkezik a hivatalos határozat, nem kíván nyilatkozni.
Nyitott kérdések
Továbbra is zajlik a tiltott állami támogatás gyanúja miatt indult bizottsági vizsgálat.
A mostani bizottsági döntés miatt perek indulhatnak az Európai Bíróság előtt, eddig többek között Ausztria, Luxemburg, illetve nemzetközi környezetvédő szervezetek részéről merült föl a perindítás szándéka.
A kormány elhalasztotta a bővítés finanszírozását szolgáló orosz hitel lehívását a brüsszeli vizsgálat lezárásáig. Nem egyértelmű, hogy ez a terminus meddig tart, vonatkozik-e az esetlegesen elinduló bírósági perekre. Mint emlékezetes, Nagy-Britanniában hasonló okokból leállították a Hinkley Point C beruházás előkészületeit mindaddig, míg az Európai Bíróság el nem dönti, megépülhet-e az atomerőmű állami támogatás igénybevételével. Az Orbán-kormány viszont jelenleg is folyamatosan költi a pénzt Paks 2.-re, idén és jövőre is mintegy 100-100 milliárd forint szerepel a költségvetésben erre a célra.
