Munkatársunk figyelmét korábban egy kormányzati háttérbeszélgetésen felhívták arra, a hosszú távú gázszállítási szerződést csak 2018-ban kell meghosszabbítani – vagyis nem 2015-ben, ahogy azt Orbán Viktor állította. E háttérbeszélgetésen azt nem tartották kizártnak, hogy Moszkva engedményt adhat a földgáz árából, azt viszont nem tartották reálisnak, hogy Magyarország ezért kész lenne megvétózni az Oroszország elleni uniós szankciók folytatását.
– A kormány nem kíván hosszú távú gázszállítási szerződést kötni Oroszországgal – Tóbiás József MSZP-elnök tájékoztatása szerint ezt mondta Orbán szombaton a parlamenti frakcióvezetőkkel tartott egyeztetésen, ahol téma volt Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatása is. A pártelnök ezt azzal egészítette ki, hogy a megbeszélésen szóba került a paksi atomerőmű bővítése is. Az MSZP álláspontja az, hogy a kormány nem hozhat az ország sorsát harminc-ötven évre meghatározó döntést titkos paktum alapján. Tóbiás azt is elmondta, Orbán közlése szerint szociális és kulturális egyezményeket írnak alá Putyinnal. Tóbiás szerint az orosz elnök vélhetően propagandacélból jön, mert csak itt tudja demonstrálni, hogy nincs konfliktusban az uniós tagországokkal, más vezetők ugyanis lemondták a vele tervezett tárgyalásokat.
Kétségtelen, oktatási, kulturális és a tegnapi kormánynyilatkozatokban szereplő
regionális együttműködésekről ritkán szoktak elnöki szinten megállapodni,
a fajsúlyosabb témának számító atomerőmű-bővítésről viszont a feleknek csak akkor van tárgyalni valójuk, ha az eredetileg tervezett menetrend valamiért felborul. Ez megtörténhet.
Oroszország az egy évvel ezelőtti 42 rubel helyett jelenleg 72 rubelért tud euróhoz jutni: ez az egy tényező elegendő lehet ahhoz, hogy az euróhitelre alapozott paksi beruházás fő számait újra kelljen gondolni. A részleteket rögzítő megvalósítási megállapodások decemberi aláírásával az Orbán-kormány igyekezett kész helyzetet teremteni, olyan szituációt kialakítva, amelyben a legalább 4000 milliárd forintos üzlet minden sarokpontját titkos szerződések rögzítik, megelőzve ezzel a későbbi politikai vitákat, ám a bővítés hívei továbbra sem érezhetik magukat teljes biztonságban.
A projektet megakaszthatja az EU közbelépése, a finanszírozás ellehetetlenülése vagy akár a magyar politikai helyzet változása is. Most üt vissza, hogy a megvalósítási megállapodások titkosak: sem a vállalási árat, sem a vállalt műszaki tartalmat nem ismerjük, így azt is nagyon nehéz nyomon követni, hogy az oroszok megemelik-e az árat, illetve csökkentik-e a műszaki tartalmat annak érdekében, hogy ne fizessenek rá az üzletre.
A Greenpeace és az Energiaklub tavaly júniusban fordult Brüsszelhez azért, mert álláspontjuk szerint az atomerőmű-bővítés tervezett finanszírozása tiltott állami támogatás, és sokszorosan sérti az európai jogrendet. Az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága ebben az ügyben vizsgálatot folytat, és akár meg is tilthatja az államközi hitelből történő építkezést. Ugyancsak beadvánnyal fordult a bizottsághoz Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője. A politikusnak a tendereztetés elmaradása miatt tett panaszát információink szerint befogadta a testület, és
még az idén eldőlhet, indul-e kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen a versenyszabályok áthágásáért.
A kormány stratégiája, hogy esetleg nyugati szereplőket – például a Siemenst – is beenged az üzletbe, részben az EU megpuhítására szolgál, viszont nem feltétlenül találkozik az oroszok egyetértésével.
|
Ami Paksot illeti, papíron már minden elvégeztetett
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Ami a belpolitikai vonatkozásokat illeti, a Simicska Lajos és Orbán Viktor közötti konfliktus elmélyülése után
a miniszterelnök és a hozzá hű gazdasági holdudvar minden korábbinál jobban rá van szorulva egy külső forrásból finanszírozható óriásberuházásra,
ám amennyiben a viszály tartós törést hozna létre a jobboldalon, nehéz lesz végigvinni a beruházást: az orosz pénzből finanszírozott orosz részvételű bővítést a lakosság többsége elutasítja.
A többség nem kér az atomprojektből
A megkérdezettek 60 százaléka nemmel válaszolt arra a kérdésre: támogatná-e egy orosz állami vállalat orosz hitelből történő atomerőmű-építését Magyarországon? Az országos reprezentatív kutatást a Medián készítette a Greenpeace megrendelésére. A válaszokból kiderül: a lakosság 66 százaléka azt szeretné, ha az ország energiaellátása a megújulóenergia- forrásokra épülne. Közel kétharmados többsége van annak az álláspontnak, amely szerint a paksi bővítés nélkül is lesz elegendő energiánk.
Ámon Ada, az Energiaklub vezetője az Elpaksolt ország című, a hét végén tartott rendezvényen a fentiekkel kapcsolatban azt mondta: az oroszokkal üzletelni kockázatos műfaj, mert ők az energiára mindig hatalmi eszközként, Magyarországra pedig kapuként tekintettek. Mint megjegyezte, a bővítésre szánt orosz kölcsön egy pillanatig nem fog bejönni az országba, mivel orosz bankokon keresztül egyből a Roszatom számláján landol, a devizahitelt viszont nekünk kell törlesztenünk.
Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő úgy vélekedett: ha az orosz válság tovább mélyül, Putyin elnök számára nem lesz kérdés, hogy Paks 2-re vagy a 2018-as orosz rendezésű foci-vb-re költse-e az eurómilliárdokat, Budapesten viszont nyilván azt fogja mondani, hogy a beruházás biztos lábakon áll, mivel neki és Orbánnak is ez a politikai érdeke.
