Paks 2.: ázsiai vállalatok is beszállhatnak a bővítésbe
Dél-koreai vállalatok technológiában bizonyos területeken „bizony utolérik a Siemenst” – fogalmazott lapunknak egy, az atomerőmű-bővítési terveket közelről ismerő forrás, jelezve, ha az ázsiai ország cégei is megjelennének a bővítésben, az elmozdulás lenne.
A Handelsblatt november végén írta meg, hogy a Siemens beszállítóként részt venne a Paks 2.-beruházásban, egymilliárd euróért szállítana turbinákat, illetve az üzemeltetéshez szükséges irányítási és szabályozási berendezéseket. A német üzleti lap akkor francia ajánlattal is számolt, ám koreaival nem.
Információnk szerint a hazai nukleáris alap megcsapolásának kormányzati tervével az Európai Bizottság is foglalkozott Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselőjének írásbeli kérdése alapján. Bár a kérdésre hivatalos válasz még nem érkezett, úgy tudjuk, a bizottság informális csatornákon jelezte a magyar kormánynak, hogy a lépés a nukleárishulladék-irányelvbe ütközne, és kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után. A Miniszterelnökség cáfolja, hogy valaha is napirenden lett volna a nukleáris alap befizetéseinek megszüntetése, de egyúttal azt is közölte: olyan nemzetstratégiai kérdésekben, mint amelyen a rezsicsökkentés, semmilyen lehetőség megvizsgálását nem tekinti tabunak.
A paksi atomerőmű évente húszmilliárd forint körüli összeget fizet be a nukleáris alapba a létesítmény leállítása után jelentkező hulladékkezelési költségek fedezetére. Ha ezt a járulékot a kormány megszüntetné, azzal nagyjából tíz százalékkal lehetne csökkenteni a paksi áram árát – ezt a gondolatmenetet tartalmazta az Index által október végén megszellőztetett miniszterelnökségi vitaanyag.
Az LMP-s Szél Bernadett az eset kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány gondolkodásában igenis vannak tabutémák: például az energiaszámla csökkentésének legkézenfekvőbb módját, az otthonok energiahatékonysági korszerűsítéseinek a támogatását a közelmúltban annak ellenére is elvetette a kabinet, hogy korábban ígéretet tett rá az Európai Bizottságnak, és a pénzt az EU biztosítaná hozzá.