Sokkoló csomagot kapnak még karácsony előtt a parlamenti pártok: az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) megbízására felmérést készítettek a közösségi közlekedésben dolgozó járművezetők, illetve a kamionsofőrök egészségi állapotáról, és most annak lesújtó eredményéről tájékoztatják a politikusokat – tudatja közleményében az érdekszövetség.

Az európai standardok alapján végzett vizsgálat során kiderült, hogy a volán mögött eltöltött évtizedek milyen kedvezőtlen hatással vannak az érintettek egészségére. Mivel a politikusok is közlekednek, jobb, ha tisztában vannak vele, hogy a korengedményes nyugdíj eltörlése miatt az idősebb embereket rossz egészségi és mentális állapotban kényszerítik munkára – figyelmeztet az ASZSZ.

Lehangoló eredménnyel zárult ugyanis a közelmúltban a buszosok, villamos-, mozdony- és metróvezetők, illetve kamionsofőrök körében végzett országos egészségügyi felmérés. Kiderült, az 55 év feletti sofőrök több mint fele munkahelyi ártalmaktól szenved.

Bár a forgalomban dolgozók még megfelelnek az alkalmassági vizsgán, a több évtizedes stressz lassan felőrli az egészségüket: lassul a reflexük, tompul a figyelmük, ízületi bántalmaktól szenvednek, a hektikus munkabeosztás miatt időnként kialvatlanok, s a problémamegoldó képességük sem a régi, sőt a konfliktusokat is jóval rosszabbul tűrik, mint akár csak néhány évvel korábban – derült ki a vizsgálat során.

A jelentést azért kapja meg a napokban minden parlamenti párt tagja, hogy szembesüljön vele, mit tesz, amikor a korkedvezményes nyugdíj eltörlésére szavaz, s nemmel voksol a korengedményes rendszer visszaállítására is – indokolja az ASZSZ szokatlan akcióját Székely Tamás elnök, aki úgy véli: a nyugdíjkedvezmények eltörlése nem csak ennek a kormánynak a felelőssége, hiszen ezt a problémát korábban sem rendezték megnyugtatóan.

A konföderáció nem törődik bele, hogy a korengedményes nyugdíj lehetősége után – amely szerint a munkáltató a tényleges öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig megelőlegezhette a költségvetésnek az öregségi ellátással kapcsolatos kiadásokat – a korkedvezményt is elvegyék az emberektől, mert ez nemcsak a közlekedésben, hanem számos egyéb ágazatban is tízezrek számára hátrányos – jelentette ki Székely Tamás.

Az elnök az érintett munkavállalók és környezetük számára is egyenesen életveszélyesnek tartja a korábbi rendszer totális leépítését. Úgy véli, ilyen döntéseket csak azok hoznak, akik nem láttak még közelről évtizedeken át végzett nehéz fizikai munkában megfáradt, beteg gyári munkást vagy járművezetőt, akinek ilyen állapotban kell mindennap kockáztatnia a saját, az utasok és a többi járművezető biztonságát.

A most készült felmérés szerint a járművezetők csaknem húsz százaléka kénytelen ilyen állapotban dolgozni. A döntéshozóknak érdemes szembesülniük vele, hogy őket is veszélybe sodorhatja egy munkára kényszerített idősebb sofőr, s mielőtt teljesen eltörölnék a korkedvezményes nyugdíjat, érdemes ezt mérlegelni – szögezte le az elnök.

A szakszervezet elfogadhatatlannak tartja, hogy hamarosan olyan központi "kockázati" átvilágítás kezdődik, amely kizárólag a korkedvezményre jogosító munkaköröket érinti. Az ASZSZ elvárja, hogy a folyamatos munkarendben működő területeken is legyen kockázatértékelés, mert egy tényszerű vizsgálat során kiderülhetne, hogy nem szűkül, hanem egyre hosszabb lesz a korkedvezményre jogosító munkahelyek listája. A tervezett intézkedés egyébként több mint ötszáz munkáltatót, s összesen mintegy 43 ezer dolgozót érint.

Az ASZSZ azonban nemcsak tiltakozik a rossz döntések ellen, hanem kidolgozta saját javaslatát is, amely az államnak egyetlen fillérjébe sem kerül: olyan, a munkáltatók által korábban is finanszírozott ellátórendszer megteremtését tartja elfogadhatónak, amely megoldást jelent az öt évvel az öregségi nyugdíjkorhatár előtt álló embereknek. Őket ugyanis – a javaslat szerint – nyugdíjba küldheti a munkáltató, ha előre befizeti az államnak a járulékokat. Ez különösen létszámleépítésnél, munkaerő-fiatalításnál humánus eljárás, hiszen a nyugdíj előtt állók nem kerülnek utcára, a fiataloknak pedig ezzel teremthetnek munkaalkalmat a cégek.