Megszűnik a véleménynyilvánító népszavazás, így egy eredményes referendum mindenképpen ügydöntő lesz, tehát a parlament számára jogalkotási kötelezettséget ír majd elő – derül ki egyebek mellett a népszavazás kezdeményezéséről szóló törvény most nyilvánosságra hozott tervezetéből. A kezdeményezőnek egyébként változatlanul legalább kétszázezer érvényes aláírást kell benyújtania, amelynek összegyűjtésére az előterjesztés 120 napot biztosít.

Az érvényesség feltétele azonban a mostanihoz képest jóval szigorúbb lesz: az új alaptörvény szerint a népszavazáson a választópolgárok több mint felének részt kell vennie, s a kérdésre a szavazók több mint felének azonos választ kell adnia, ellenkező esetben a kezdeményezés sikertelen. A ma hatályos szabályok szerint elég, ha az összes szavazásra jogosult 25 százaléka plusz egy fő ugyanúgy voksol.

Amennyiben a 2012-től hatályos rendelkezések érvényesek korábban is, az elmúlt húsz évben mindössze a tandíjról, a vizitdíjról és a kórházi napidíjról lehetett volna sikeres népszavazást tartani. Ugyanakkor a NATO- és az uniós csatlakozásról rendezett referendum elbukik. Ez roppant kínos lett volna, s éppen ezért lazítottak 1997-ben az érvényesség feltételein.

A javaslat további szigorítást is kilátásba helyez: a népszavazási kezdeményezéshez azonnal csatolni kell legalább húsz, de maximum harminc fő támogató aláírását. Ezzel a komolytalan próbálkozásokat próbálják kiszűrni. Azzal pedig az Országos Választási Bizottság (OVB) dolgát egyszerűsítik, hogy a nyilvánvalóan formai vagy nyelvi hibás, illetve az alaptörvénnyel ellentétes kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet már az Országos Választási Iroda vezetője visszautasítja.

Lehetőséget adnak ugyanakkor az előterjesztőnek, hogy a hibát kijavítsa, és az ív ismételt hitelesítését kezdeményezze. Másodjára egyébként mindenképpen az OVB dönt. Amennyiben a hiánypótlásra 15 napon belül sort kerítenek, a benyújtás eredeti időpontját veszik figyelembe, ami akkor érdekes, ha más is hasonló tartalmú kérdéssel akar előállni. Ebben az esetben ugyanis az elsőbbség azé, aki korábban terjesztette be az aláírásgyűjtő ívet.

Változnak majd a jogorvoslat szabályai is. Ha az OVB a hitelesítést megtagadja, a jogorvoslati kérelmet nem az Alkotmánybíróság (Ab), hanem a Kúria bírálja majd el. Erre viszonylag szoros, kilencven napos határidőt szabnak, így nem fordulhat elő, hogy egy kezdeményezést túl hosszú ideig elfektessenek.

A tervezet pontosítja az aláírásgyűjtés szabályait. Így nem általában a munkahelyeket tiltja – a legutóbbi parlamenti választás előtt vita folyt például arról, hogy a kétségkívül számos ember munkahelyéül szolgáló könyvesboltban lehet-e ajánlószelvényt gyűjteni –, hanem az aláíró munkahelyén és munkaidejében folytatott aláírásgyűjtést. Ugyanakkor változatlanul tiltott helynek számítanak az állami és önkormányzati szervek hivatali helyiségei, illetve a tömegközlekedési eszközök.

Az aláírásokat egészen addig tételesen ellenőrizni kell, amíg egyértelműen ki nem derül, hogy a hiteles aláírások száma meghaladja a kétszázezret, illetve nem éri el a százezret. Ez utóbbi azért érdekes, mert ha van százezer támogató, a népszavazási kezdeményezésről az OVB-nek tájékoztatnia kell a parlament elnökét. (Ma az országgyűlésnek kötelező napirendre vennie egy kérdést, ha azt véleménynyilvánító referendum kezdeményezi, és összegyűlt százezer aláírás.)

A népszavazás elrendelésének módja nagyjából a jelenlegivel megegyező marad, s ha a parlament határozatban megtagadja a referendum kitűzését, a döntés ellen továbbra is az Ab-hez lehet fordulni. Újdonság viszont, hogy a döntésre ennek a testületnek is kilencven napos határidőt szabnak.

Eredményes referendum esetén a parlamentnek 180 napja van arra, hogy a megfelelő törvényt megalkossa. Az országgyűlésre a népszavazáson hozott döntés egyébként három évig kötelező érvényű, vagyis: azzal ellentétes jogszabályt csak e határidő elteltével kezdeményezhetnek.

Nem lehet országos népszavazást tartani

a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről;

b) a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról;

c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról;

d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről;

e) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésrõl;

f) az Országgyűlés feloszlásáról;

g) képviselő-testület feloszlatásáról;

h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint megelőző védelmi

helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról;

i) katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről;

j) közkegyelem gyakorlásáról.

Az új alaptörvény a közvetlen demokrácia halálos ítéletét jelenti?

Az 1989-es „négyigenes” népszavazás idején az eredményességhez még ötven százalékot meghaladó részvételre volt szükség – akkor a jogosultak 58 százaléka adta le a voksát –, ám 1997-ben a NATO-csatlakozásról szóló referendum előtt módosították a szabályozást. Az ok: tartottak attól, hogy a referendum érdektelenségbe fullad.

A szkeptikusoknak igaza lett, mert a részvétel kevéssel ötven százalék alatt maradt, de a 3,3 millió igen a lehetséges voks több mint negyven százalékát jelentette, ezért a népszavazás érvényes és eredményes lett. Az uniós csatlakozásról szóló 2003-as referendumnál hasonló volt a helyzet, mert résztvevők aránya alig haladta meg a 45 százalékot, de a hárommilliónyi támogató szavazat elég volt az eredményességhez.

A kettős állampolgárság érdekében, illetve a kórházprivatizáció ellen kezdeményezett 2004-es népszavazás még kisebb érdeklődést váltott ki: a választók 63 százaléka távolmaradt. Ám így is összegyűlt hárommillió szavazat, s ha azokból kétmillió igen van, a referendum eredményes. Ennyi támogató voks azonban egyik kérdésben sem jött össze.

Jóval nagyobb érdeklődés kísérte a Fidesznek a tandíj, a vizitdíj, illetve a kórházi napidíj elleni 2008-as akcióját, az ugyanis a korábbi szabályok szerint is érvényes lett volna. Igaz, csak hajszálnyival, mert a részvétel – az óriási propaganda ellenére – mindössze fél százalékponttal haladta meg az ötven százalékot.

Mindezek alapján nagy valószínűséggel állítható: a jövő évtől hatályos szabályok szerint országos népszavazást a siker reményében csak rendkívüli társadalmi érdeklődést kiváltó kérdésben érdemes kezdeményezni. Ellenkező esetben alig van esély arra, hogy a részvételi arány meghaladja majd az érvényességhez szükséges ötven százalékot.

Európai referendum

Az Európai Parlament és a Tanács idén februárban bocsátotta ki a polgári kezdeményezésről szóló rendeletét. E szerint a közösségi tagállamok állampolgárai közvetlenül a Bizottsághoz fordulhat, és az uniós szerződések végrehajtása érdekében jogi lépéseket indítványozhat.

A referendum kezdeményezésének feltétele, hogy a szervezőbizottságnak hét különböző tagállamból legalább egy-egy ember legyen a tagja. A polgári kezdeményezés célját az unió bármely hivatalos nyelvén bejelenthetik, és a Bizottság azt közzéteszi.

A támogató nyilatkozatokat a rendelet mellékletében szereplő mintának megfelelő formanyomtatványon, de az interneten keresztül is gyűjthetik. Ebben az esetben az adatokat valamelyik tagállam területén kell tárolni. Amennyiben ez Magyarország lenne, az online gyűjtési rendszer megfelelőségéről, illetve a nálunk leadott nyilatkozatok érvényességéről az OVB-nek kell nyilatkoznia.

A kezdeményezés akkor érvényes, ha legalább hét tagállamból egymillió támogató aláírást sikerült összegyűjteni. További kritérium, hogy az egyes tagországokban a csatlakozók száma legalább az onnan delegált EP-képviselők számának 750-szerese legyen. Ez Magyarország esetén – miután 22 uniós képviselő van – azt jelenti, hogy egy közösségi polgári kezdeményezéshez minimum 16 és fél ezren csatlakozzanak. 

Zugligeti általános iskola népszavazás urna, szavazás,