Otthonszülés ellenséges közegben
A Születésház Egyesület az Open Society Institute (OSI) segítségével tavaly egy krízis telefonvonalat kezdett üzemeltetni olyan szülőknek, akiket tervezett otthonszülésük miatt valamilyen sérelem ért. Rengeteg hívás érkezett, ezért az egyesület elhatározta, hogy meg kellene vizsgálni, kik és miért választják az otthonszülést ma Magyarországon.
– A kutatásba sikerült az 1989 óta lejelentett összes szülés kilencven százalékát bevonnom, ez azt jelenti, hogy 799 nő 1099 otthonszüléséről készítettem interjúkat – mondja Varró Gabriella szociológus, a kutatás készítője. Hozzáteszi: a legfontosabb tanulság, hogy Magyarországon kriminalizálódott az otthonszülés, miközben a komplikációk 13-14 százalékos aránya semmivel sem magasabb, mint a nyugat-európai országokban.
Arra a kérdésre, miért otthonukat választották szülésük helyszínéül, a nők nyolcvan százaléka azt felelte: a felesleges orvosi beavatkozásokat akarták elkerülni. Valójában az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szülészetet érintő ajánlásaival sok területen ellentétes magyar gyakorlat miatt „menekültek ki” a rendszerből. És mi elől menekülnek? A megszüntetett Egészségbiztosítási Felügyelet 2009-es adatai szerint a kórházak 30 százalékában borotválnak, 20 százalékban alkalmaznak beöntést szülés előtt, 8 intézményben nem engedik a folyadékfogyasztást a vajúdás alatt, 61 kórházból 42-ben rutinszerűen alkalmazzák a gátmetszést az első szülő nőknél, 35 szülészeten pedig nem engedik a nőnek a szülési pozíció megválasztását. Ezeken túl a kutatásba bevont nők hét százaléka az ismételt császármetszéstől való félelem miatt választotta az otthonszülést. A közel nyolcszáz megkérdezett arról számolt be, hogy bizalmatlan az egészségügyi dolgozók iránt. A bizalmatlanágról árulkodik, hogy az otthonszülést választó nők fele titkolta a terhesgondozás alatt, hogy intézményen kívül tervezi a szülését. Ők általában a kilencedik hónap végén egyszer csak „eltűntek” a rendszerből.
– A félelem nem tűnik megalapozatlannak – magyarázza Varró Gabriella –, azokban az esetekben ugyanis, amelyek valamilyen komplikáció miatt kórházban fejeződtek be, a nők negyven százaléka azt tapasztalta, hogy az orvos ellenséges volt velük szemben. A kórházban végződött szülések negyedénél nem engedték be a szülészetre, és nem kérdezték ki a bábát, annak ellenére sem, hogy ő volt jelen a szülés megindulásának pillanatában, így számos értékes információval rendelkezett a szülő nő állapotáról. A kórházban végződött szülések kétharmadánál a nőknek fogalmuk sem volt, mi történik velük, nem tájékoztatták őket a beavatkozásokról. Nem véletlen, hogy a kórházban végződött szüléseken átesett nők nyolcvan százaléka mégis újra az otthonát választaná, ha ismét döntenie kellene.
A kutatásba bevont nők harmada találkozott a védőnők ellenséges magatartásával. Minden nyolcadik megkérdezett mondta azt, hogy a szülészorvos visszautasította a terhesgondozást, amikor megtudta, hogy a nő otthon kívánja világra hozni gyermekét. Minden hatodik családnak volt olyan élménye, hogy a gyerekgyógyász nem vizsgálta meg a csecsemőt, amikor megtudta, hogy a baba otthon született. – Holott semmilyen jogszabály nem tiltotta az otthonszülést korábban sem, az ugyanis alkotmányos alapjoga a nőnek – mondja a szociológus. Az is kiderült, nyolc esetben a szülés közben felmerülő komplikáció miatt kihívott mentősök értesítették a rendőrséget. A rendőrök úgy jártak el, mint amikor bűncselekmény gyanúja merül fel: igazoltatták a szülést kísérő családtagokat, gyakran a vajúdó nőt is. Nem csak a mentők hívtak rendőrt, kétszer a kórházban is értesítették a hatóságokat.
A kutatásból az is kiderül, hogy ha az otthon szülést választó család már túl van az egészségügyi dolgozók megvetésén, akkor jön az önkormányzat. Sok esetben ellenséges légkörben kellett a baba anyakönyvi papírjait intézni. Egy nő esetében a procedúra öt hónapig húzódott a hivatal folyamatos packázása miatt.
Az otthonszülést választó nők 54 százaléka a fővárosban vagy annak környékén él. Az összes megkérdezett nyolcvan százaléka közép-magyarországi nagyvárosi, mindössze tíz százalékuk él kétezer lakos alatti településen. – Ez urbanizált történet – summáz Varró Gabriella, hozzátéve, olyan településeken nagy tehát az igény, ahol biztonságos távolságokon belül biztosított kórházi háttér. – Jellemzően értelmiségi családok szülnek otthon, zömük diplomás, a kutatásba bevont nők mindössze négy százalékának nincs érettségije. És kijelenthető: az otthon szülést választó nők lényegesen termékenyebbek, mint a magyar átlag. Harmaduk három vagy több gyereket szült – fogalmaz a kutató.
Ellehetetlenült az otthonszülés
Tavaly az egészségügyi államtitkárságon megszületett az otthonszülést szabályzó rendelet, az abban foglalt feltételrendszer viszont úgy tűnik, ellehetetleníti az intézményen kívüli szülést. A jogszabály szakemberek szerint a kórházi protokollt tartalmazza, otthoni feltételek mellett. Emellett olyan személyi és tárgyi feltételeket szab a családok és a szülést kísérő bábák számára, amelyek csak a legjobb anyagi háttérrel rendelkező szülőknek teszi elérhetővé az intézményen kívüli szülést.
A társadalombiztosítás sem finanszírozza az ellátást. A bábáknak ezentúl kötelező felelősségbiztosítást kötniük, de az otthonszülés körül kialakult hisztérikus hangulat miatt a biztosítótársaságok nagyon magas díjért, vagy egyáltalán nem vállalják ezt. A „rendezett” otthonszülés a valóságban azt jelenti: Magyarországon gyakorlatilag egy olyan bába sem tud a feltételeknek megfelelni, aki már húsz éve kísér szüléseket. Eközben Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász, bába, az otthonszülés meghonosítója épp egy évbe került börtönbe – most házi őrizetben van.
