A vád tárgyává tett cselekménysorozat azonos logika szerint történt meg. A Szeviép Zrt., amelynek eredményei 2008-tól látványosan romlani kezdtek, nagy összegű kölcsönöket kezdett adni más, de ugyanabba a tulajdonosi körbe tartozó cégeknek. A vádirat szerint pontosan nem határozható meg az időpont, amikortól a fizetésképtelenség veszélye fennállt – ám a kölcsönügyletek akkor is folytatódtak, amikor a Szeviép Zrt. már ténylegesen fizetésképtelenné vált.
Az ügyészség úgy ítélte meg: ezeket a kölcsönöket az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon nyújtották. Egyetlen esetben sem kértek biztosítékul leköthető fedezetet, és nem kötöttek ki a vissza nem fizetés esetére tényleges jogkövetkezményeket. Olyan társaságoknak adták a kölcsönöket, amelyek már eleve el voltak adósodva a Szeviép Zrt.-vel szemben, és az újabb kölcsönök visszafizetésére reális esély nem volt. A vádiratból kiderül, hogy számos esetben a kölcsönt adó és felvevő céget ugyanazok a személyek képviselték – saját cégeiknek adtak kölcsönt, ahonnét a pénz eltűnt.
Már régóta dagadt a Szeviép-botrány
Szabó Bálint, a ki nem fizetett alvállalkozók képviselője MSZP-s politikusokra mutogatott, és önkormányzati vizsgálatot követelt a Szeviép Zrt. csődje következtében eltűnt 6,5 milliárd forint ügyében.
Tanács István írása >>>
A legnagyobb összegű kölcsönt – közel 429 millió forintot – több részletben a Biztonsági Üzem Kft.-nek folyósították. Ez a cég 100 százalékban a Szeviép Zrt. tulajdonában volt, masszívan veszteségesen és tőkehiányosan működött. Hamarabb megindult ellene a felszámolási eljárás, mint a Szeviép Zrt. ellen. A Biztonsági Üzem Kft. felszámolása jelenleg is tart. Nem kizárt, hogy ott is történtek csődbűncselekmények.
|
Az M43-as az építkezés előtt - zsákutcás fejlődés
Népszabadság/archív |
Az első tárgyalási napon a vádlottak egyike sem tett vallomást, de azt ígérték, hogy a későbbiekben erre sor kerül. A bíróság felolvasta a nyomozás során esetenként még tanúként tett vallomásukat. O. József a nyomozóknak azt vallotta: a tényleges döntések nem az igazgatóság ülésein történtek, hanem a két fő tulajdonos, B. Sándor és P. László már előzőleg elhatározta azokat. Ővele addig veszekedtek, míg alá nem írta maga is a kölcsönügyletekről szóló igazgatósági határozatokat. Feltűnő volt, hogy a bíróság folyosóján P. László és B. Sándor kedélyesen beszélgetett, O. József azonban kerülte a társaságukat. A két fő tulajdonos szerint a gazdasági válság, illetve a Szeviép Zrt.-nek külföldön ki nem fizetett munkái vezettek a fizetésképtelenséghez.
|
Sártenger az akkor még épülő M43-asnál. Felszívódott?
Fotó: Népszabadság/archív |
A vádirat melléklete közel 500 alvállalkozó céget sorol fel, amelynek vitatott, vagy elismert követelése keletkezett nagy szegedi és Szeged környéki munkák – többek között a Napfényfürdő és a Forrás szálló, az M43-as autópálya, a szegedi egyes villamos rekonstrukciója – munkálatain. Ezekben a Szeviép Zrt. konzorciumok tagjaként nyert pályázatokat. Feltűnő ugyanakkor, hogy mind az állam, mind a bankok követelései rendeződtek időközben.
|
Hídépítés a Dunán. Hány lyukú?
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Noha a büntetőper gyorsított eljárásban kezdődött, a következő tárgyalást csak január 27-ére tudták kitűzni, mert B. Sándor meghatalmazott ügyvédje tanít az egyetemen, és ritkán ér rá, a helyettesítő ügyvédjelölt jelenlétében viszont a vádlott nem kívánt vallomást tenni. A védők szerint új szakértői vélemények beszerzésére is szükség van.
