Ötödével nőhet az egészségügy bérkerete

konferencia egészségügy

A jövő évi egészségügyre jutó költségvetésben 167 milliárd forint többlet van, amelynek több mint felét, 80-85 milliárd forintot a bérekre szánja a kormányzat – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár szerdán a Népszabadság és a Világgazdaság egészséggazdaság konferenciáján.

Döntés született arról is, hogy a béremelés már idén megkezdődik. Az érintetteknek három lépcsőben növekedhet a jövedelmük, amint sikerül megállapodni az érdekvédőkkel zajló egyeztetéseken. (A konferencia utáni béregyeztetésen ezúttal sem született megállapodás.)

Fotó: Veres Viktor / Népszabadság

Az államtitkár azt mondta: a béremelésben most számára a szakdolgozók a legfontosabbak, mert az érintettek 35 százaléka hiányzik a betegágyak mellől. Hozzátette: nyitott még az a kérdés is, hogy az intézmények működtetését segítő műszaki és egyéb foglalkoztatottaknak is készüljön-e külön bértábla.

Ónodi-Szűcs szerint a garantált bérminimum miatt a bértáblák alja „összemosódott”, így most az a kérdés, hogy legyen-e a mostani bérhez képesti relatív azonos mértékű béremelés, vagy a pénz elég arra, hogy „kinyissák” a bértábla alsó és felső részét, és legyen differenciált bér. Az államtitkár közölte azt is, a cél az, hogy a többlépcsős béremeléssel néhány éven belül felzárkózzunk a visegrádi országok átlagához. A 167 milliárdos jövő évi többletből mintegy 30-40 milliárd juthat konszolidációra, a többi pedig egyéb feladatokra, például mentőautó-beszerzésekre.

A politikus szerint három olyan ügy van, amelybe a források bővülése miatt bele tudnak vágni: a kancellári rendszer, a budapesti ellátás újragondolása és a szociális ágyak leválasztása az egészségügyről. Mint mondta, azért akarják a szociális ágyakat leválasztani az egészségügyről, mert fel akarnak készülni a demográfiai jövőképre, az elöregedő társadalomra. Hozzátette: mindenkinek meg kell kapnia az igényeinek megfelelő ápolást, de ezt nem szabad az egészségügy rendszerében nyújtani, ezért a következő három-négy évben kivinnék ezt az ellátási formát a kórházakból, és a jelenleginél nagyobb ilyen kapacitást alakítanának ki a szociális ellátórendszerben.

Fotó: Veres Viktor / Népszabadság

A kancellári rendszerről szólva Ónodi-Szűcs megjegyezte: nem tartják jónak, hogy az összes döntés a kórházak falain belül születik meg, és így az ellátás gyakran nem a lakossági igények, hanem az intézményi érdekek szerint alakul. A kancellári rendszertől azt várják, hogy legyen valaki, aki megmondja, egy terület lakosságának milyen ellátást kell megkapnia, és vállalja a felelősséget azért, ami a kórházban történik.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.