Ötmilliárd forintot biztosít a költségvetésből a kormány a jövő áprilisban megnyíló, a holokauszt gyermekáldozataira emlékező múzeum és oktatási központ létrehozására – ezt Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár jelentette be csütörtökön, az Holokauszt Emlékbizottság parlamenti ülésén.

A tanácskozáson – amelyen a hazai zsidó szervezetek és Ilan Mor izraeli nagykövet mellett képviseltette magát az amerikai és a német diplomácia is – a fideszes politikus elmondta, hogy a kormány legutóbbi ülésén megtárgyalta és elfogadta a 2014-es emlékév javasolt programját, amelynek keretében többek között létrehoznak egy másfél milliárdos pályázati alapot is a holokauszttal kapcsolatos tudományos publikációk, szakmai kiadványok, művészeti alkotások, civil szervezeti programok és ösztöndíjak finanszírozására.

Ez utóbbi forrás elosztását, pontosabban a pályázatok koordinálását L. Simon László fideszes képviselő, a parlamenti sajtó- és kulturális bizottság elnöke (volt kulturális államtitkár) végzi majd.

Az ülésen Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója ismertette a Sorsok Háza – Európai Oktatási Központ névre keresztelt projekt alapkoncepcióját; amelyről egyébként lapunk legutóbb már elsőként beszámolt. A főigazgató többek között azt mondta: a ma és a holnap gyermekeinek kívánják bemutatni, hogy miként lehet és kell jól dönteni akkor, amikor kiközösítenek, megaláznak, végül elveszik az életet.

Egyfajta „sorsgenerátorokkal” fogják, a legújabb kori technológiákkal interaktív módon bemutatni, hogy miként változhatott volna meg egy-egy gyermeki sors, ha a környezetükben lévők akkor másféleképpen döntenek. „A Sorsok Háza az áldozatok és az embermentők sorsát kívánja a mai kor számára bemutatni” - fogalmazott a főigazgató, hozzátéve: ez az intézmény nem kíván a Pávai utcai múzeum helyébe lépni, sokkal inkább kiegészíteni szeretné azt.

A tanácskozáson elhangzott az is az új múzeummal kapcsolatban, hogy a beruházásban „a társadalmi szerepvállalás jegyében nem titkolt szimbolikus módon” a MÁV is érdemi szerepet fog vállalni; a Józsefvárosi pályaudvarra tervezett beruházásból nemcsak tulajdonosként, de a központ későbbi fenntartásából és üzemeltetéséből is kiveszi majd a részét az állami vállalat. Az építkezés több mint tizenhétezer négyzetmétert érint; a területen egyelőre huszonhárom család lakik bérlakásban, a velük való megegyezésről és elköltöztetésükről a következő hetekben születik megállapodás.

A bizottság ülésén felszólaló zsidó érdek-képviseleti vezetők közül többen (így például Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója) felvetették, hogy a központ nevét inkább „Zsidó Sorsok Házának”, esetleg – utalva Kertész Imre könyvére – „Sorstalanság Házára” kellene átformálni; utóbbit a jelen lévő Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár is támogatta.

Schmidt Mária, a központ szakmai koncepciójáért felelős történész ezzel kapcsolatban azt mondta: magyar sorsokat és nem kizárólag zsidó sorsokat kívánnak bemutatni majd az oktatási központban.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője hozzászólásában – minden más meghívotthoz hasonlóan – egyértelmű támogatásáról biztosította a tervet, ugyanakkor megjegyezte: félő, hogy az április elejére tervezett megnyitó közelsége nem hagy elég időt az érzékeny tartalom megfelelő elkészítésére. Lázár János államtitkár erre (is) reflektálva azt mondta: széles körű konszenzusra lesz szükség a központ tartalmi koncepcióját illetően, és az erre való törekvést várják minden szereplőtől. A fideszes politikus hangsúlyozta: a Sorsok Házának nemcsak a Kárpát-medencében, de Közép-Európában és Európában is vezető intézménnyé kell válnia.

A bizottsági ülésen emellett ismertették a kormány elképzelését a 2014-es Holokauszt-emlékévet illetően is. A tervek között szerepel többek között januárban egy nemzetközi Holokauszt Konferencia megszervezése, a tragédia 70. évfordulóját megörökítő emlékbélyeg kibocsátása, Izrael állam főrabbijának és a Yad Vasem Intézet igazgatójának magyarországi látogatása (a Yad Vasem egyébként szakértői támogatást nyújt a Sorsok Háza létrehozásában is), de szintén szerepel az elképzelések között egy budapesti világtalálkozó megszervezése is a magyar származású túlélők és Világ Igaza-kitüntetettek részvételével, illetve Radnóti Miklós-emléknap rendezése a költő halálának évfordulóján.

Ugyancsak szerepel az Orbán-kormány tervei között, hogy – miután Magyarország és Izrael diplomáciai kapcsolatfelvételének jövőre lesz a huszonöt éves évfordulója – az izraeli és a magyar kormány közös ülést tart majd Magyarországon, és közösen adják át a Világ Igaza kitüntetéseket a magyarországi nem-zsidó embermentőknek.