Öt karika négyezermilliárd forintért

Ennyibe kerülne a 2020-as budapesti olimpia megrendezése, a szükséges helyszínek kialakítása, illetve a háttérinfrastruktúra kiépítése mindenestől – derül ki abból a tanulmányból, amelyet csütörtöki ülésén tárgyal a Fővárosi Közgyűlés. A költségek tíz százalékát, például az olimpiai falu felépítését magántőkéből fedeznék.

Az olimpia gondolata az első Orbán-kormány idején, 2000-ben merült fel. Két évre rá a sportminisztérium megbízásából elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, amelyet 2006-ban aktualizáltak. A főváros két évvel ezelőtt készíttetett tanulmányt a lehetséges helyszínekről, amelyet 2008 decemberében a Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag el is fogadott.

A városatyák elé kerülő "master plan" a 2020-as budapesti olimpia helyszíneit hangolja össze, bemutatva a szükséges területfelhasználási és infrastrukturális elemek kölcsönhatásait, valamint költség-haszon elemzést tartalmaz. Az olimpián 25-30 sportág vesz részt harminc versenyhelyszínen, hatszáz önálló eseménnyel, amelyhez a sportlétesítményekben legalább 540 ezer férőhelyet kell biztosítani. A legfontosabb elvárás, hogy az egyes helyszínek az olimpiai falutól legfeljebb egy órán belül elérhetők legyenek.

Az olimpiai falu zárt zóna, 11 ezer olimpikon és hatezer kísérő elhelyezésére szolgál, és legalább 45-60 hektárt foglal el. A NOB előírásai szerint a rendező városban mintegy 42 ezer akkreditált vendéget kell elhelyezni. Az olimpiai rendezvényekre 6,5-8 millió jegyet adnak el, naponta 3-500 ezer látogatóval lehet számolni.

A budapesti olimpia központi helyszíne Észak-Csepelen volna, ahol helyet kapna egy új olimpiai park, a fő stadion, az úszóközpont és az olimpiai falu. A médiafalut a Nagyvásártelep helyére tervezik, olimpiai helyszín volna a Népsziget (tollaslabda), a Hajógyári-sziget (íjászat, vívás), a Margitsziget (öttusa), a budai Vár (triatlon és országúti kerékpár), a Tabán (strandröplabda), a Városliget (BMX kerékpár), a Puskás Ferenc és az FTC-stadion. Lágymányoson fedett csarnokban rendezhetnék az ökölvívó, cselgáncs, birkózó, súlyemelő és teniszversenyeket, a hárosi Duna-parton a lövészetet, Budakalászon és Szentendrén a kajak-kenu és evezőszámokat. Budakeszin egy 18 lyukas golfpálya épülne, a futballselejtezőket Győrben, Miskolcon, Székesfehérváron és Debrecenben, a vitorlázó versenyeket pedig Balatonfüreden rendeznék. Az egyes létesítmények felépítése 2-6 évet venne igénybe.

2013 és 2020 között a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére 2,4 ezermilliárd forintot kellene költeni (ebből 1,4 ezermilliárd a főváros elérését könnyítené, nagyjából ezermilliárdot kóstálnának a Budapesten belüli fejlesztések). Utóbbiból csak alig kétszázmilliárdnyi fejlesztés kapcsolódik szorosan az olimpiához. A háttérinfrastruktúra kiépítése 3,2 ezermilliárd forintot emésztene fel, a sportlétesítményekkel együtt mindösszesen 3,8 ezermilliárdot.

A 2020-as budapesti olimpia lehetséges helyszínei

Az olimpiai sportlétesítmények, a média- és az olimpiai falu felépítése 600 milliárd forintba kerülne, a pályázási költségek ötmilliárdra tehetők. Magánberuházásból valósulna meg a ferihegyi repülőtér 2C terminálja, a budakeszi golfközpont és a rögbimeccsek helyszínéül szolgáló FTC-Stadion átépítése. Az összes olimpiai költség tíz százalékát fedezné a magántőke, egyebek között az olimpiai és a médiafalu kialakítását.

A tanulmány szerint az olimpia megrendezésére a legalkalmasabb időpont 2020. július 25. és augusztus 9. közötti időszak volna.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.