A hír meglehetősen nagy felzúdulást keltett, és az ellenzék kérdések sorát vetette fel: Hány személy vagy szervezet ellen folyik a program segítségével megfigyelés bírói végzés nélkül, van-e köztük civil szervezet, miért nem tudott minderről a parlament szakbizottsága? Arra is kíváncsiak voltak, hogy kinek és miért van szüksége nálunk a diktatúrák kedvelt kémszoftverére, használták-e már, és milyen eljárási szabályok vonatkoznak az alkalmazására.
Öt éve tudták
Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke a zárt ülés után kérdésünkre elmondta, a titkosszolgálat 2009-ben kapott felhatalmazást a nemzetbiztonsági bizottságtól arra, hogy közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül valósíthasson meg informatikai fejlesztéseket.
A politikus szerint akkor a testület valamennyi tagja tudhatta, hogy kizárólag a telefonok lehallgatásával nem lehet eredményesen fellépni a bűnözőkkel, illetve a nemzetbiztonságot fenyegető jelenségekkel szemben. (Ehhez képest - ahogy korábban megírtuk - a bizottság korábbi és jelenlegi tagjai nem találkoztak olyan tervvel, előterjesztéssel vagy tájékoztatóval, amely a FinFisher vagy bármelyik más kémszoftver megvásárlására és hazai alkalmazásának elindítására utalt volna.)
Sok mindent lát
Molnár szerint az internetes kommunikáció figyelemmel kísérésére alkalmas kémszoftver beszerzésében, illetve alkalmazásában nincs semmi meglepő. Hangsúlyozta, hogy ilyen eszközt más demokratikus államok sora is bevet. A kérdés csupán az – tette hozzá –, hogy a titkosszolgálati eszközök felhasználásának szabályait betartják-e. Ezzel kapcsolatban a telefonlehallhatást hozta fel példaként, amit bíró vagy az igazságügyért felelős miniszter engedélyezhet, és ha mindenki törvényesen jár el, a polgároknak nincs mitől félniük.
|
Szél Bernadett nyilatkozik. A sajtóból tudta meg, hogy létezik a FinFisher
Kurucz Árpád / Népszabadság |
Ugyanez a helyzet egy kémszoftverrel is – magyarázta –, mert ha azt kizárólag törvényes keretek között használják, amiatt senki nem kerülhet kényelmetlen helyzetbe. Más kérdés, hogy egy ilyen rendszer sok mindent lát, és a begyűjtött információk visszaélésekre is lehetőséget adnak – fogalmazott. Mindazonáltal a titkosszolgálatok vezetőtől kapott tájékoztatás alapján nincs jele annak – jelentette ki –, hogy tömegesen alkalmaznák a programot.
Leütés
Ehhez képest - ahogy arról korábban már beszámoltunk - a Finfisher és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közötti levelezésből kiderült, hogy a magyar titkosszolgálat a szoftverrel egyszerre több számítógépet is megfigyelés alatt tarthatott. De legalábbis megpróbálták, hiszen a szolgálat munkatársa arról panaszkodott az ügyfélszolgálatnak, hogy nem működik megfelelően a billentyű-leütéseket rögzítő alkalmazás. A levélben "multiple keylogging sessions"-ről ír, ami azt jelenti, hogy egyszerre - legalábbis egy nap alatt - több számítógépen is próbálták figyelni a billentyű-leütéseket. Az nem derült ki, hogy hány megfertőzött gépen kutakodtak.
Minden rendben
A zárt ülésen elhangzottak államtitoknak minősülnek, ezért részletekkel a testület LMP-s tagja, Szél Bernadett sem szolgált, de a tanácskozáson szerzett ismeretek birtokában határozottan állítja: nincs tömeges megfigyelés, és a szolgálatok a törvény szerinti külső engedélyt minden esetben megkérik. A politikus közölte azt is, hogy a bizottság előtt megjelent Péterfalvi Attila, az Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, aki a titkosszolgálatoknak adatkezelési és adatbiztonsági szempontok alapján ellenőrzést tartott, és mindent rendben talált.
Szél Bernadett mindezek ellenére sem tartja feleslegesnek, hogy ezt a kérdést napirendre tűzték, mert a bizottság egyedüliként gyakorolhat külső kontrollt a titkosszolgálatok felett. Ha pedig nem beszélnek erről, tovább folyhattak volna a találgatások a FinFisher-ügyben. Egyébként felvetődött, hogy a testületnek célszerű lenne alaposabban is megismernie a kémszoftver működését, amelyre a grémium tagjai a szakszolgálatnál egy kihelyezett ülésén kaphatnak lehetőséget.
Kifejezetten ösztönözték
Tóth Károly, a nemzetbiztonsági bizottság korábbi szocialista alelnöke nem emlékszik pontosan rá, hogy 2009-ben milyen informatikai fejlesztésekhez adta a testület a hozzájárulását, arra viszont igen, kifejezetten ösztönözték a titkosszolgálatokat, hogy az internetes adatforgalom ellenőrzésére alkalmas eszközöket szerezzenek be. Szerinte elég abszurd helyzet lenne, ha a telefonokat le tudják hallgatni, de a világhálón továbbított információkhoz nem férnének hozzá.
|
Tóth Károly. A titkosszolgálatokat kifejezetten ösztönözték az internetes adatforgalom ellenőrzésére
Kurucz Árpád / Népszabadság |
Tóth úgy gondolja, a kémszoftverre tehát szükség volt, és nem az jelent veszélyt, ha a nemzetbiztonsági szervek törvényes keretek között használják azt. Inkább attól kell tartani – mondta –, hogy ilyen programok szervezett bűnözők vagy gazdasági érdekkörök birtokába kerülhetnek, ezért a titkosszolgálatoknak tudniuk kell, ki férhet még hozzá efféle szoftverekhez.
