– Nem tudtak róla, milyen a tényleges gazdasági helyzet?
– Nem. És azt sem értettük, mi szükség van rá, hogy ezt most ilyen stílusban az arcunkba vágja. Hogy mi hazudtunk reggel, délben meg este. Mi nem akartunk hazudni és nem is hazudtunk. Később egy frakcióülésen el is mondtam: mi nem voltunk ezeknek az információknak a birtokában. Ha ti hazudtatok, akkor bennünket is becsaptatok, szégyelljétek magatokat!
– Sokan azt mondták, már Medgyessy Péter száznapos programja is eleve tarthatatlan volt. Ezt a képviselők nem érezték?
– Később, amikor ez téma lett, feltettem a kérdést László Csaba pénzügyminiszternek: hát nem ti mondtátok, hogy van rá fedezet? Miért mondtátok, ha nem volt igaz? Azt felelte: te mertél volna a miniszterelnöknek ellent mondani?
 |
Fetser azt állítja, hogy őket is becsapták
Rosta Tibor / MTI |
– Akkoriban került nyilvánosságra Medgyessy Péter ügynökügye. Ha az nincs, másként alakul a helyzet?
– Belső körökben már a 2002-es kampány idején lehetett erről hallani. Amikor megjelent, azonnal kikezdte Medgyessy népszerűségét és hitelét. Még az SZDSZ is támadni kezdte őt. A miniszterelnök a támadásokat úgy próbálta kompenzálni, hogy ragaszkodott az ígéretei betartásához. Két fordulópontnál is nagyon rossz döntést hozott az MSZP: Kiss Péter ellenében Gyurcsányt választotta, később pedig Szili Katalint jelölte köztársasági elnöknek.
Mindkettő nehéz döntés volt. Kiss Péter jobban dolgozott, kiegyensúlyozottabb volt, de nehezebben volt „eladható". Mégis másként alakult volna, ha akkor őt választjuk. Szili Katalint pedig nem kellett volna indítani, mert tudni lehetett, hogy van az MSZP-ben 4-6 ember, aki bármi áron megakadályozza, hogy belőle elnök legyen. De Gyurcsány pozícióba engedése lett végzetes: engem előtte figyelmeztetett egy régi ismerősöm, aki KISZ-es korában együtt dolgozott vele: ne szavazzátok meg, mindent tönkretesz!
– Mi volt a baj vele?
– Előállt mindenféle vízióval, tanulmánnyal, logikusnak látszó elemzéssel. Meggyőzőnek tűnt, de utóbb rendre kiderült, hogy nincs mögötte komoly tartalom. És amikor döntéseket kellett hoznia, bebizonyosodott, hogy azok a gyakorlatban nem állják meg a helyüket.
– Nem volt, aki figyelmeztesse rá?
– Egy ideig még igen, de nehezen tűrte. A 2006-os parlamenti választást nemcsak Gyurcsány kampányával, hanem az MSZP-n belül akkor még népes és erős önkormányzati csoport hihetetlenül erős terepmunkájával nyertük meg. Gyurcsánynak azonban terhére voltunk, a második ciklusára háttérbe akart szorítani bennünket. Például Lengyel László többször elmondta nyilvánosan, hogy az utánpótlás biztosított, hiszen rengeteg tehetséges polgármester van a pártban.
Feri azonban mindig azt szerette volna, ha olyan alapszabályt fogadunk el, amely őt gyakorlatilag mindenhatóvá teszi a pártban, mint a Fideszé Orbán Viktort, vagy mostanában Vona Gábort a Jobbik átszervezése.
A hajbókolást jobban viselte a jó szándékú kritikánál.
– Következik ebből valami az őszödi beszédre nézve?
– Igen.
Én egyértelműen úgy vélem, hogy Gyurcsány Ferenc hozta nyilvánosságra az őszödi beszédet, és egyáltalán nem bánta, hogy ennek következtében a 2006. októberi helyhatósági választáson az MSZP elveszítette a vidéki városokat,
mert így a parlamenti frakcióban háttérbe szoríthatta az ottani érdekeket képviselő, de a városukban vesztes polgármestereket. Tárgyszerűen bizonyítani nem tudom, de az ő bizalmi embereinél volt a szöveg, az ő kezében volt a rendőrség, a Nemzetbiztonsági Szolgálat. Neki is megmondtam: ha ezek nem tudják neked megmondani, ki szivárogtatta ki a beszédet, alkalmatlan vagy miniszterelnöknek, pártelnöknek, vezető politikusnak.
– Mások viszont úgy vélik: a maradi MSZP-sek húzták vissza a modernizációra törekvő miniszterelnököt.
– Nekem nagyon fájt, amikor rendre azzal vádolt, hogy eláruljuk őt. 2008 őszén, már a válság idején, volt egy rendkívüli frakcióülésünk, ahol délután 5-től este 10-ig gyűrtük egymást. Gyurcsány ott egyszer kifakadt, hogy tele van a töke a sok semmirekellő polgármesterrel, akik mindig csak a saját városukra gondolnak. Előzőleg
számtalanszor elmondtuk: nektek fogalmatok sincs, mekkora a szegénység vidéken.
Akkor Balogh József, Győr polgármestere, akinek nagy tekintélye volt, fölállt, és azt mondta: a kialakult helyzet tarthatatlan. A miniszterelnök elvesztette a megbízhatóságát, az ország elvesztette a nemzetközi tekintélyét, nyakunkon a válság, az ötletelés nem vezet sehová. Elégedetlenek vagyunk veled, Feri, és kérünk egy bizalmi szavazást.
– Erre sor került?
– Nem. Pedig akkor olyan hangulat volt, hogy leváltottuk volna.
De közben Karsai József be akart valamit kiabálni, rosszul lett, elesett. Mentőt kellett hívni hozzá – elment vele vagy két óra. Éjfél felé Lendvai Ildikó azt mondta Gyurcsánynak: most bemész a terembe, elnézést kérsz mindenkitől, és azt mondod: majd máskor folytatjuk. A bizalmi szavazás lekerült a napirendről.
– A párt vezetői nem voltak tisztában vele, mi a helyzet az országban?
– A 2008 februárjában, a „szociális" népszavazás előtt a közvetlen munkatársai azzal áltatták a miniszterelnököt, hogy a népszavazás nem lesz eredményes, nem kell vele foglalkozni. Szerintem jó lett volna a vizitdíj meg a kórházi napidíj, el is lehetett volna fogadtatni az emberekkel – de nem úgy, hogy csak az utolsó 2-3 hétben álltak bele a kampányba, akkor is leginkább az SZDSZ szakértői. De azzal sem igazán voltak tisztában, mi történik a világban.
– Például?
– Akkor is voltak keleti kapcsolatok. Például kazahsztáni kormányzati emberekkel és vállalkozókkal találkoztunk Alma Atában. Országgyűlési képviselőként együtt vacsoráztam velük. Mondták, hogy őrült gondot okoz nekik az amerikai ingatlanválság. Egyikük például lakóparkokat épített, de ez szinte teljesen leállt, mert a krízis hatására visszaléptek a külföldi befektetők. Nem is értettük, miről beszélnek. Nem sokra rá volt egy előadás országgyűlési képviselőknek, az MTA, a Nemzeti Bank és a Magyar Fejlesztési Bank közgazdászai tartották a nemzetközi gazdasági helyzetről. Azt mondták, olyan világgazdasági válság elé nézünk, amilyen 1929 óta nem volt a világon. Alig lézengtünk a széksorokban, nem volt hatása.
– Meg lehetett volna előzni a Fidesz kétharmadát?
– Igen.
Évekkel korábban kapacitáltuk Bajnait, hogy vegye át a miniszterelnökséget, de ő Gyurcsány bizalmi embere volt, sokáig nem akart szembefordulni vele. Becsülöm benne, hogy a végén, nagyon nehéz körülmények között elvállalta, és megtette, amit lehetett. 2008-ban volt egy szavazás a frakcióban, hogy mondjon le a kormány, és legyen idő előtti választás. Gyurcsány és Lendvai Ildikó mindig kijelentette: ezeregy érvük lenne, miért nem jó a rendkívüli választás, de soha nem mondtak egyet sem. Nem is került rá sor. Én több esetben úgy éreztem: megállapodás van a háttérben bizonyos, nagyon fontos dolgokról.
– Melyekről?
– Az egyik ilyen a már zömmel fideszes vezetés alatt álló önkormányzatok eladósítása, onnan tömérdek pártpénz kiszivattyúzása. A szocialista frakció két esetben is javasolta a kormánynak, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelősége alaposan vizsgálja meg ezeket az ügyleteket. Erre azonban nem került sor. Még arról is volt információ, hogy a polgármesterek közvetítői jutalékot kaptak a kibocsátott kötvények után, azonban ezt sem vizsgálta senki. Inkább egyes szocialista vezetésű városok is elkezdtek kötvényt kibocsátani – miközben a Fidesz ebből megalapozta a 2010-es kétharmadát, majd az állami költségvetésből kiváltotta az adósságot. A másik, ami mögött szerintem szintén megállapodás volt: Polt Péter hivatalban hagyása. Noha nem ő maradt a legfőbb ügyész, közszájon forgott, hogy az ő befolyása érvényesül a politikailag érzékeny büntetőügyekben. Zátonyra is futott az első Orbán-kormány kádereinek elszámoltatása.
– Vége a baloldalnak vidéken? Vagy van még valamilyen visszaút?
– A baloldal öt százalékkal sem növelte a támogatottságát 2010 óta, csak most a szavazók megoszlanak 5-6 párt között. Gyurcsány egy fórumon elmondta:
a felesége fogadott vele, hogy 2018-ban már nem lesz MSZP. Én úgy gondolom: Gyurcsány és ez a törekvése, hogy 2022-re ő legyen a baloldal egyszemélyi vezetője, a baloldal sírásója.
Az is gond, hogy nincsenek már olyan politikusok a baloldalon, mint Horn Gyula, aki ösztönösen megérezte a társadalom rezdüléseit, és képes volt jó választ adni rájuk. Pedig ilyen nyomorúság és ilyen korrupció mellett vasvillával kellene elzavarnia a Fideszt a magyar társadalomnak. Ehhez képest, amikor gyűjtöttük az aláírást Battonyán, visszakérdeztek: miért baj az, hogy lopnak? Hát azért, bátyám, mert a magáét viszik el.
Ilyeneket hallva sok baloldali érzelmű ember érzi úgy: mi nem tudtunk élni a hatalommal, és az őszinte szembenézéssel is elkéstünk.
Emiatt a Fidesznek ma azt is elnézik, hogy gátlástalanul visszaél a hatalommal.
És ezért már nagyon nehéz lesz őket demokratikus eszközökkel megbuktatni.
