Soha nem látott összefogással kívánják közös érdekeiket képviselni a fővárosi közszolgáltató cégek munkavállalói, miután megelégelték a tulajdonos béremelési halogatását. Ha a tárgyalóasztalnál nem sikerül elérni céljukat, akkor a 200 ezer tagot képviselő Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) támogatásával és irányításával akcióegységbe tömörülve, április 13-ától demonstrációsorozattal fogják kikényszeríteni az elvárható mértékű béremelést. Ez lesz az első alkalom, hogy a közszolgáltatóknál alakult szakszervezetek az ország legnagyobb érdekvédelmi konföderációjával együtt lépnek fel. A „Nulla béremelés, nulla tolerancia” során a demonstráción túl készek különféle engedetlenségi és munkalassító akciókra és a sztrájkra is. A közös fellépést csütörtökön jelentették be az érdekképviseletek vezetői a Városháza előtt.

Budapest egyetlen közszolgáltató cégénél sem emelnének a béreket az idén. A vállalatok menedzsmentje a fővárosi önkormányzattól kapott utasításnak megfelelően nullaszázalékos bérfejlesztésre készül. Ez kerülne a vállalatok üzleti tervébe is. A cégeken belüli egyeztetéseken nem sokra jutottak a szakszervezetek. Mivel az érdek mellett a cégek tulajdonosa is közös, eljött az idő egy szinttel feljebb lépni, és a vállalati menedzsment helyett a fővárosi önkormányzatot kérni fel a tárgyalásokra – tárja fel a közös akció hátterét Kordás László MASZSZ-elnök, aki egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy a tömörülés jogelődje által indított munkavállalói szegénység-felmérés gyászos eredményre jutott. A napi 8-10 órát dolgozók többségének gondot okoz a létfenntartás, a gyerek iskoláztatása, nyaralásra, némi szórakozásra pedig alig-alig marad valamicske. Aki „elmúlt nyolcévezik”, az egyúttal azt is mondja, hogy azóta nem volt béremelés a közszférában, és a jóváhagyott konvergenciaprogram szerint 2017-ig nem is terveznek.

– Eddig mindenki a saját érdek-képviseleti csatáját vívta külön-külön. Eljött az idő a közös érdek mentén való egybefonódásra a korábbinál hatásosabb akciók érdekében – teszi hozzá Székely Tamás MASZSZ-alelnök, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a várost működtető közszolgáltató cégek dolgozói teljesen kimaradjanak a béremelésből. Eddig legalább csurrant-csöppent valami, bár a keresetek reálértékének megtartására ez nem volt elég.

Egyetlen fővárosi önkormányzati cég – például a vízművek, a csatornázási művek, a közterület-fenntartó, a Főtáv, a Főkert, a gyógyfürdők és a BKV – munkavállalói sem kapnák meg a kormány által is elfogadott 3-4 százalékos béremelést sem. A legtöbb cégnél már tavaly megkezdték az érdekképviseletek az egyeztetést a béremelés mértékéről, de rendre azzal utasították vissza őket, hogy a tulajdonos önkormányzat csak a nullaszázalékos bérfejlesztéshez járul hozzá. A szakszervezetek még az üzleti tervek elfogadása előtt ki szeretnék billenteni a feleket a holtpontról és rábírni a városvezetést álláspontja felülvizsgálatára – mondja Király András, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 elnöke.

A BKV-nál sincs érdemi béremelési javaslat, bár a cégvezetés legutóbb egy bérfejlesztési csomagnak látszó ajánlattal állt elő, amely szerint a bérek nem változnának, de a tavalyi bérmegállapodásban foglalt juttatásokat kifizetnék. De csak akkor, ha a szakszervezetek belemennek a nulla százalékba. Ha nem teszik, akkor megvonják a már meglévő pluszokat is – ad példát a cégvezetői tárgyalási technikára Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke. Az EKSZ már korábban bejelentette, hogy úgynevezett „engedelmességi” akcióra készül, lévén az előírások szigorú betartása felér egy forgalomlassító demonstrációval. Az EKSZ megkezdte az akció előkészítését.

A BKV többi, csaknem kéttucatnyi szakszervezete pedig a múlt héten kollektív munkaügyi vitát kezdeményezett a hiába várt béremelési ajánlat miatt. Ezzel megtették az első lépést a sztrájk felé.