A baloldali összefogás szerint átverés, a "rezsiblöff" újabb fejezete a közműalapdíjak tervezett megszüntetése, amiről szerdán tárgyal a kormány. Lukács Zoltán, az MSZP frakcióvezető-helyettese szerdán sajtótájékoztatón azt mondta: az alapdíjakat 1999-ben az Orbán-kormány vezette be, és bár most a kampány utolsó szakaszában megszüntetnék, szerinte a választás után - ha lehetősége lenne rá - a Fidesz visszaállítaná őket. A szocialista politikus kifejtette: minden költségcsökkentést támogatnak, de az emberek nem az alapdíjak miatt nem tudják kifizetni a rezsit, így az eltörlésük alig számít. Azokon pedig egyáltalán nem segít, akiknél már kikapcsolták a szolgáltatást vagy fával fűtenek - tette hozzá.

Az Összefogás igazságos, sávos rezsicsökkentést hajtana végre: a rászorulóknak adna több segítséget - közölte. Lukács Zoltán azt mondta: a rezsicsökkentéssel nagyjából 200 milliárd forint marad a fogyasztóknál, de ennek több mint kétharmada a nagyobb lakásban élő, jómódú családoknál, miközben 1200 milliárdot vett el az emberektől a forint gyengülése, az élelmiszerárak növekedése, az áfaemelés és a negyven új adónem vagy adóemelés. Szerinte az Orbán-kormány tevékenysége ahhoz a zsebtolvajéhoz hasonlítható, aki visszaad áldozatának egy ötszázast buszjegyre.

Az MSZP-s politikus szólt arról is, 15 százalékkal olcsóbb lehetne a gáz, ha "Orbán Viktor baráti köre offshore cégeken keresztül nem lopott volna ki százmilliárd forintot erről a piacról". Azt mondta, a kormányülésen arról kellene számot adni, hogyan kerülhetett az Ausztriából olcsón beszerzett földgáz a távhőszolgáltatók helyett offshore cégekhez - köztük a Videoton futballcsapat tulajdonosának érdekeltségéhez -, amelyek aztán évente több tízmilliárdos haszonnal adták tovább.

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció alelnöke azt mondta: "rezsicsökkentés nincs, rezsihazugság van", ezt jelzi, hogy a háztartási pb-gáz ára, a szemétszállítási, a víz- és csatornadíj, valamint az önkormányzati lakások bérleti díja is nagyobb, mint 2009-ben, a szocialista kormányzás utolsó teljes évében, és egy kivételével az inflációt meghaladó mértékű volt a drágulás.

A DK-s politikus egy kérdésre azt mondta, sosem tagadták, hogy 2002 és 2010 között drágultak a közüzemi díjak. Szerinte a különbség az, hogy az Orbán-kormány a valóság ellenére azt állítja, hogy csökkentek a megélhetési költségek.

Lukács Zoltán pedig arról beszélt: nyolcéves kormányzásuk alatt tízről száz dollárra emelkedett egy hordó olaj világpiaci ára, ezért nem volt lehetőség árcsökkentésre vagy például az alapdíjak megszüntetésére, de volt ártámogatás szociális alapon. Molnár Csaba ezt azzal egészítette ki, hogy 2009 második fele óta viszont minden energiahordozó világpiaci ára csökkent.

A DK a budapesti költségvetés legnagyobb hazugságának tartja, hogy a rezsicsökkentéssel elért fővárosi megtakarításokat a közműszolgáltatók finanszírozására fordítja a városvezetés. Erről Gy. Németh Erzsébet, a közgyűlési tagsággal nem rendelkező ellenzéki párt elnökségi tagja beszélt a testület szerdai ülése előtt. Hangsúlyozta, a fővárosnak 25 milliárd forinttal kell segítenie a közműszolgáltatókat működésük fenntartásához.

Kiemelte továbbá, hogy a költségvetés a fideszes városvezetőség hozzá nem értését, károkozását tükrözi, és nem járul hozzá ahhoz, hogy Budapest élhetőbb várossá változzon. „Kosz, mocsok, züllés, ami jellemzi ezt a négy évet” – fogalmazott Gy. Németh Erzsébet.