Magyarországon eddig még egyetlen ebolás beteget sem találtak, és nagyon kicsi az esélye, hogy az afrikai vérzésesláz-fertőzés eljut az országba. A világban mindmáig több mint 1800 beteget és 1000-nél is több halálesetet regisztráltak. Magyarországon sok nyugat-afrikai diák tanul az egyetemeken, az oktatási intézmények már felkészültek a hamarosan érkező diákok egészségügyi szűrésére, mivel nem lehet kizárni, hogy egy Afrikából Magyarországra érkező emberről kiderül, hogy hordozza a betegséget.

A hazai kórházak ebolacsomaggal történő ellátása is a lehetséges kockázatok mérséklését, a lakosság fokozott biztonságát szolgálják – tudtuk meg a járványügyi szakemberektől. A napokban az egészségügyi intézményekbe, köztük a kórházakba eljuttatott kormányhivatali levél arról szól, milyen óvintézkedéseket kell betartaniuk az ebolagyanús betegek első vizsgálatait elvégző szakembereknek, azaz a háziorvosoknak, sürgősségi ellátóknak.

A kórházak sürgősségi és fertőzőosztályaira előírt „ebolacsomag” részeként speciális, vízhatlan orvosi köpenyt, egyszer használatos vízlepergető gumicsizmát, cipővédőt, szem-, arcvédő maszkot, bizonyos beavatkozásokhoz, például mesterséges légútbiztosításhoz sebészi maszkot, a helyiségek, vizsgálóeszközök megfelelő fertőtlenítésére alkalmas vegyszereket kell beszerezniük az intézményeknek.

Fertőzőbeteg-elkülönítő a Szent László kórházban Reviczky Zsolt / Népszabadság

A körlevél szerint ugyanezen eszközöknek ott kell lenniük az alapellátóknál, a sürgősségi osztályokon és a mentőknél is. Az új előírás a kórházaknak több százezer forintos extra kiadást jelent – tudtuk meg intézményvezetőktől. Volt, aki hozzátette azt is, hogy az ebolagyanús betegek vizsgálatához most előírt felszerelés elvben a fertőző betegek hétköznapi ellátásának is része, előfordulhat, hogy valakinek eleve ott van a raktárban is. Rácz Jenő, a Veszprém megyei kórház főigazgatója elmondta: ők a megyei tisztiorvos ajánlása szerint összeállított úgynevezett minimumcsomagra adtak le rendelést. Ez várhatóan két hét múlva érkezhet meg a kórházba.

A körlevél egyebek mellett szabályozza azt is, hogyan érintkezhetnek az egészségügyi dolgozók, a hozzátartozók a fertőzött beteggel. Például az ebolás betegeket egyágyas, külön fürdővel ellátott szobákban kell elhelyezni, naplót kell vezetni a kórterembe lépőkről, akiknek kötelező kesztyűt, vízhatlan köpenyt, védőszemüveget és sebészi maszkot viselniük. Valamennyi vizsgálatot alapos helyiség- és eszközfertőtlenítésnek kell követnie.

Az utasítás szerint ha az ellátó személyzet védőruhája kezelés közben megsérül, azonnal félbe kell szakítania a munkát, és szappanos vízzel le kell öblítenie a bőrét, bő vízzel a nyálkahártyát. Az ilyen „balesetet” jelenteni kell a szakhatóságoknak, az érintettre pedig háromhetes orvosi megfigyelés és „karantén” vár, ennyi időre van szükség ahhoz, hogy kiderüljön: megfertőződött-e a védőruha sérülésekor.

A körlevél olyan részletekre is kiterjed, hogyan szállítható egy ebolában elhunyt beteg: a személyzetnek vízhatlan köpenyt, dupla kesztyűt, maszkot, szemvédőt kell viselnie, és a holttestet dupla zsákba kell helyezni, amelynek külső felszínét is fertőtleníteni szükséges.