„Magyarország hű, becsületes állampolgárai kívánunk maradni akkor is, ha negatív diszkrimináció ér minket” – mondta Bolek, aki azt szeretné, ha Magyarország elismerné, amit közösségük a szegényekért és elesettekért tesz.
Az Emmi szerint ne mondják meg nekünk, mi az a vallásszabadság
Az egyik kormánytag, akit Bolek hiányolt, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere volt. A tárcavezető a szinte ugyanebben az időpontban és ugyanebben a témában az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia által szervezett konferencián szólalt fel, és Hegyi Lászlót, az egyházi kapcsolatokért felelős államtitkárt küldte maga helyett, aki azt hangsúlyozta, hogy Magyarország évszázadok óta, korát megelőzve tiszteletben tartotta a vallásszabadságot, így a muzulmánok is szabadon gyakorolhatták hitüket. Hegyi szerint Magyarország mindig is befogadó nemzet, „több vallású, több kultúrájú” ország volt, ahogyan azt István király Imre herceghez intézett intelmeiben is olvashatjuk.
Hegyi szerint a magyar kormány ma is megadja ugyanazt a támogatást a hazánkban működő két bejegyzett muzulmán egyháznak, mint a többi történelmi egyháznak, mind anyagilag, mind „szellemileg”. Azt is kiemelte: Magyarország a vallásszabadság kérdésében sem szorul rá „külső iránymutatásra”, csakúgy, mint más témákban sem. Hegyi azt is megjegyezte, hogy fontos, hogy ne mossuk össze a terroristákat a muzulmán vallással, és hogy megelőzzük e hit követőinek megbélyegzését és kirekesztését.
„Nem szabad démonizálni a muzulmánokat”
Amíg Balog éppen máshol ünnepelt, Colleen Bell amerikai nagykövet elment a Magyar Iszlám Közösség egy budapesti hotelben megtartott ünnepségére. Bell elmondta: az Egyesült Államokban, csakúgy mint Magyarországon, tragikus események után gúnnyal és megvetéssel kell szembenéznie a muzulmánoknak. Amerikában a szeptember 11-i terrorcselekmények után voltak zaklatások célpontjai, míg „Magyarországon a muzulmánokkal szembeni nyugtalanság először tavaly, a migrációs válsággal kezdett erősödni, majd a párizsi terrortámadás után”.
„Ezek a gyáva gyilkosságok elkövetői annyira reprezentálják az 1,6 milliárd muzulmánt, mint amennyire egy rothadt alma reprezentálja az összes almát” – mondta Bell, aki szerint a terroristák az iszlám egy eltorzult változatát követik, amely rákként támadja meg nemcsak a vallást, de az egész világot is.
Ám a nagykövet szerint ezek a támadások sokkal mélyebb sebeket ejtenek a társadalmon, mint a bombák repeszei. „Ezek a brutális tettek ősi félelmeket hoznak elő elménkből, és ösztönösen arra csábítanak, hogy más csoportokat démonizáljunk. Sajnos ezeket a félelmeket káros retorikával tovább lehet fűteni az Atlanti-óceán mindkét partján. Amikor megadjuk magunkat ezeknek a félelmeknek, a terroristák győznek” – mondta Bell.
Az amerikai nagykövet szerint Európa és Magyarország is küzd azzal, hogy megoldást találjon a migrációs válságra. Bell bevallotta, hogy nem tudja, mi a megoldás, ám úgy véli, bármi is legyen az, annak a gyakorlatias biztonsági megfontolásokon, együttérzésen és az emberi méltóság tiszteletén kell alapulnia. „Ezek olyan elvek, amelyeket oszt a Magyar Iszlám Közösség, és amelyeket a gyakorlatba is átültet, amikor a menekülteket segíti” – mondta a nagykövet, aki beszéde elején és végén is három nyelven – magyarul, arabul és angolul – is köszöntötte a jelenlévőket.
Balog Zoltán szerint Európa ellustult
„Háborúban állunk, de nem az iszlámmal mint istenélménnyel, nem az iszlámmal mint kultúrával vagy mint közösséggel. Háborúban azokkal állunk, akik az iszlámra hivatkozva, az iszlám közösségből erőt szervezve és erőt lopva, félelemben akarják tartani, mindörökre meg akarják változtatni, el akarják foglalni Európát” – fogalmazott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Kara és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Történettudományi Intézete által szervezett kétnapos konferencia megnyitóján Balog arról beszélt: Európának és benne Magyarországnak meg kell tudnia védeni magát minden fenyegetéssel szemben, amihez belső és fizikai erőre is szükség van.
A miniszter szerint az iszlám léte és fejlődése tükör Európa számára, amivel kell és érdemes szembesülni. „Európa ma gyenge és gazdag, lusta és elkényelmesedett, intellektuálisan éppen úgy, mint politikai és gazdasági értelemben” – jelentette ki Balog Zoltán, az elmúlt évtized eseményei alapján arról beszélve: Európa vezetői rendre a könnyebb és a kényelmesebb, de „percmegoldásokat” választották. (MTI)
