A Duna Bellview Kft.-t egy 2,7 milliárdosra tehető ügylet repítette a hatodik helyre: a Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány (PADI) 7 millió euró plusz áfáért – mintegy 2,7 milliárdért – megvette a Várkert Bazárhoz közeli Döbrentei utca 2.-t. Az alapítványok a cég bérlői is.
Az Államadósság-kezelő Központtal a Padoc tavaly februárban kötött kilencmillió euró – hozzávetőleg hárommilliárd forint – értékű értékpapír-szerződést. A Wakefield Kft.-nek a Mátyás Király út 44. szám alatti villáért fizetett a PADS és a Pageo egy-egy milliárdot.
Az Úri utca 72. alatti, a wellnessbunkertervről elhíresült villáért 795 milliót adott a Pageo a Szép Házak Kft.-nek.
Egy balatonkenesei ingatlanért a hat alapítvány a szöveges leírás tanúsága szerint összesen 1,1 milliárdot fizetett egyenlő arányban - igaz, a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány (PADMA) listáin erre utaló adatot nem leltünk fel.
Annak ellenére, hogy az alapítványok célja a nemes ügyek támogatása lenne, a top 10-be szinte kizárólag pénzügyi és ingatlanügyletek fértek fel. Valamivel több mint 800 millióval ugyan az utolsó helyet megcsípte a Matolcsy-tanok hirdetésére hivatott Kecskeméti Főiskola, de ebből 700 millió egy, a PADMA által biztosított földhasználati jog. Igaz, kaptak mintegy százmilliót oktatásra is. Feltehetőleg ehhez sorolható a majdnem négyszáz meg nem nevezett magánszemély csúcstartója, aki közel kétszázmillió forintra érdemesült a főiskola fejlesztésére, egyetemmé válásának elősegítésére, eszközökre.
Rögtön ezután következne a csak a támogatásokra leszűkített lista első helyezettje, a Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás érdekköreként számon tartott New Wave. A kiadócsoport 12 tételben közel 650 millió forinthoz jutott különböző „fontos”, „aktuális”, „átfogó”, „közszolgálati” médiatartalmak fejében. Ezek a Vs.hu-n jelentek meg.
A közel ezer tételen belül mintegy száz nem tartalmaz pontos összeget. Itt sorjáznak a „havonta”, „pluszköltségtérítés”, „átlagosan” kifejezések, amelyek adatok híján nem teszik átláthatóvá a költségeket. De említésre méltó például a 280 ezer forintos négyzetméterárú szőnyeg. Az ellenértéket szinte mindenütt feltüntették, kivéve a kormányfőközeli Garancsi István érdekkörébe tartozó Market két tételét.
Mesebeli Afrika
A jegybanki alapítványok nehezen magyarázható érdeklődést mutatnak Afrika iránt. Hogy a hazai monetáris politika szempontjából miféle jelentősége lehet a kelet-afrikai könyvtári szektor nehézségeinek, azt nem tudni, de tény, hogy a Pallas Athéné Alapítványok megannyi egzotikus téma kutatása között e problémahalmaz feltárását is támogatták.
A jegybank alapítványai ugyanis magánszemélyeket is dotáltak. A kedvezményezettek neve nem szerepel a listákban, mivel a Kúria döntése szerint csupán a támogatott gazdasági társaságok nevét kell nyilvánosságra hozniuk az alapítványoknak, illetve a célt, amelyre megítélték a pénzt. Így derült fény a könyvtárszektor kelet-afrikai kihívásainak közpénzből folyó vizsgálatára, valamint arra, hogy a jegybanki alapítványok adtak pénzt namíbiai, tanzániai, ruandai „misszióra” is.
|
Mozgó könyvtár Kenyában. Akár ezt is tanulmányozhatta valaki az MNB által adott pénzen
Wairimu Gitahi / Reuters |
Milliós tételek egész sora lelhető fel a dokumentumokban, kutatói mobilitást, PhD-dolgozatok elkészítését, ösztöndíjakat, konferenciarészvételt, könyvkiadást egyaránt bőkezűen finanszíroztak az alapítványok. Olykor még nevek is feltűnnek a sorban: Jóna György például 6,9 milliót kapott Versengő együttműködés – az unortodox fejlesztéspolitika gazdaságföldrajz perspektívája című kutatására. Igaz, ez esetben a szerző témaválasztása önmagában garancia lehetett a sikerre.
A rendszeres megbízásoknál sem fukarkodtak a havi apanázzsal. Egy doktori program kidolgozását havi 1,3 millióért végezte valaki, az iskola programigazgatója pedig 1,5 milliós fizetést kapott. Ugyancsak jól járt, aki havi egymillióért készíthette az Európa és Ázsia határát alkotó régióval kapcsolatos átfogó geopolitikai témájú elemzéseket, riportokat. A csúcstartó magánszemély viszont, aki 173 millióért a Kecskeméti Főiskola Gazdaságtudományi Karának fejlesztésével összefüggő, az egyetemmé váláshoz szükséges eszközigényt elégíthette ki. Hogy pontosan mire használta fel – és egyáltalán, ez miért egy magánszemély feladata –, az nem világos az elszámolásból.
Válogatás a magánszemélyeknek különös célokra juttatott támogatásokból:
– Kelet-Afrikai tanulmányút, kutatási téma: a tanzániai választások nemzetközi politikai következményei (1,2 millió forint)
– Kelet-Afrikai tanulmányút, kutatási téma: Az információs és könyvtári szektor kihívásai Kelet-Afrikában (1,5 millió)
– Nők a vezetésben: A szubszaharai Afrika új hatalmi aspirációja, PHD-kutatás (1,8 millió)
– Kutatás: A magyar kalandozó hadjáratok helye a 10. századi Európa gazdasági rendszerében (1,36 millió)
– Ruandai tanulmányút - a Kelet-afrikai Közösség mint regionális gazdasági együttműködés és integráció (1,36 millió)
– Terepkutatás Namíbiában és Botswanában, kutatási téma: a készülő Fekete-Afrika napjainkban című könyvhöz terepi anyaggyűjtés, interjúk, adatok (2 millió)
– Terepkutatás Namíbiában és Botswanában: nyersanyag-átok, a világpiaci árak fluktuációja (1,3 millió)
– Részvétel a Modernitás és Hagyomány Ibéramerikában című konferencián Rio de Janeiróban (950 ezer)
Milliárdok Felcsút felé
Több mint 3,6 milliárd forint megbízást kapott tavaly az MNB két alapítványától a Magyar Építő Zrt. Az építőipari vállalat négy hónappal azután kötötte meg első szerződését a Pallas Athéné Domus Scientae Alapítvánnyal, hogy a cég az állami megbízásokkal kitömött Duna Aszfalt-csoporthoz került. A Magyar Építő végzi nettó 1,5 milliárdért a Kálmán Imre utca 20. szám alatt lévő négyemeletes épület, illetve 1,18 milliárd forint a budai Várban található Úri utcai és 989 millióért a Csónak utcai villa felújítását is. Az utóbbiban éttermet és könyvesboltot akar nyitni a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány.
A Magyar Építőnek tavaly május óta a 29 éves Pálffy Balázs az elnöke, aki a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc jövendőbeli veje. Pálffy két hete maga ismerte el, hogy azóta lőtt ki a cég, amióta a Duna Aszfalt-csoporthoz került. Alig egy év alatt a nulla közeléből 16 milliárdra nőtt a szerződésállományuk. A cég új tulajdonosa a Szíjj László és Varga Károly tulajdonában lévő Duna Aszfalt-csoport érdekeltsége, a Körösaszfalt Zrt. lett. A korábbi tulajdonos-vezérigazgató, Tolnay Tibor szinte egyik napról a másikra adta el a cégét, majd visszavonult, miután a vállalkozás árbevétele a 2010-es kormányváltás után három év alatt a harmadára esett vissza. (M. L. F.)
