A kormány abban is kérte az együttműködést az ellenzéktől, hogy az Egyesült Államokhoz fűződő szövetségesi kapcsolatokat erősítsék. „Az Egyesült Államokkal egy javuló politikai viszonyban, javuló politikai együttműködésben vagyunk, és további lépéseket kívánunk tenni annak érdekében, hogy a politikai együttműködésünket visszaemeljük a gazdasági és a védelmi együttműködés szintjére." A miniszterelnökkel támogatást kértek az Oroszországgal fenntartott pragmatikus együttműködés fejlesztése tekintetében, hogy a Magyarországnak fontos gazdasági kérdésekben megállapodhassanak. A külügyminiszter lapunknak nyilatkozva lényegesnek nevezte, hogy meg tudjunk kötni olyan megállapodásokat, amelyek a magyar gazdaság és magyar energiabiztonság szempontjából fontosak. A hosszú távú gázvásárlási megállapodással kapcsolatos kérdés szerepelni fog a Putyin elnökkel való találkozó napirendjén – közölte.
A külgazdasági és külügyminiszter véleménye szerint felelősségteljes és korrekt hozzáállást tapasztaltak az ellenzéki pártok részéről.
A gázszállítás biztosított Ukrajna felé
A gázszállítás Magyarországon keresztül Ukrajna irányába most is lehetséges – reagált Szijjártó lapunk kérdésére, hogy folyamatos lesz-e a gázszállítás biztosítása, azaz ezen az oldalon nem zárják el a csapokat. „Az piaci-gazdasági kérdés, hogy az ukránok mennyi gázt vásárolnak Magyarországon keresztül. Az ukránok mindig úgy vásárolnak, hogy az számukra pénzügyileg a legkedvezőbb legyen. Most úgy általában olyan 2,5 és 3,5 millió köbméternyi gázszállítás zajlik naponta. Korábban is megígértük, a fizikai lehetőséget újra megnyitjuk, amint a magyarországi gáztározók a magyar energiaellátást biztonságát jelentő szinten lesznek. Ez a helyzet, és ezért január elejétől újabb fizikai lehetőségét nyitottuk meg a gázszállításnak" – emlékeztetett.
„Colleen Bell remek személyiség"
A magyar-amerikai viszony kapcsán feltett kérdésünkre, miszerint a javulás jele a kormány szerint az is, hogy megérkezett az új amerikai nagykövet, Colleen Bell, illetve, hogy elhagyja Budapestet az ideiglenes ügyvivő, André Goodfriend, Szijjártó azt mondta, minden országnak a saját szuverén döntése, hogy melyik diplomatáját hova küldi, honnan hívja vissza, mennyi ideig küldi ki bizonyos állomáshelyekre. „Egy dolog azonban vitathatatlan, hogy az új nagykövet, Colleen Bell remek személyiség" – fogalmazott a külügyminiszter, aki szerint „egyértelműen jó hír" az, hogy az Egyesült Államokat nagykövet képviseli Magyarországon. Nagyszerű személyiségről beszélünk, akivel az együttműködés egyelőre kifejezetten biztatónak tűnik – nyomatékosította véleményét az új amerikai nagykövetről Szijjártó.
A Putyin-látogatás kapcsán arra, hogy a NATO-szövetségesi bizalmat nem rombolja-e az orosz elnöki vizit, a külügyminiszter Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök tárgyalásaira utalva azzal reagált: „Ha jól gondolom, akkor a Minszkben tárgyaló két európai vezető is egy-egy NATO-tagországot irányít", tehát a NATO-tagság, illetve az Oroszországgal való pragmatikus kapcsolat ápolása semmilyen módon nem áll ellentétben egymással. Ráadásul a NATO-beli kötelezettségeinket eddig megbízhatóan teljesítjük. Elkötelezett NATO-tagok vagyunk, és egyértelmű megbecsülés övezi a NATO nemzetközi tevékenységében a magyar szerepvállalást – hangoztatta.
Nem a Putyin-vizit az apropó
Szijjártó a Népszabadságnak azt mondta, a szombati találkozó indoka a frakcióvezetőkkel nem konkrétan a Putyin-látogatás. „Az adta az apropóját ennek a találkozónak, hogy olyan geopolitikai helyzet van körülöttünk, aminek különböző kimenetei lehetnek. Magyarország előtt olyan kihívások állnak, amilyen kihívásokhoz hasonlóan komolyak elég régen álltak előttünk. Tehát nem konkrétan egy-egy esemény, hanem a körülöttünk zajló folyamatok adták az okot rá, hogy miniszterelnök úr egyeztetést folytasson a parlamenti pártokkal. Szeretnénk, ha ezek az egyeztetések folyamatosak lennének" – fogalmazott a külügyminiszter.
Lapunk kérdésére, hogy a Déli Áramlat gázvezeték valamilyen más formában megvalósulhat-e, Törökország szerepvállalásával, és ebben a folyamatban a budapesti diplomácia vállalhat-e valamilyen közvetítést, Szijjártó úgy reagált: „A Déli Áramlat kapcsán elég egyértelmű nyilatkozatokat tettek közzé az orosz vezetők, lemondták a projektet. Ezért nekünk újabb teendőink vannak, újabb megoldások után kell néznünk. Az egyik ilyen új megoldás lehet, hogy a Déli Áramlatba szánt gázt Oroszország esetlegesen Törökországba szállítja, és mi onnan Közép-Európába hozzuk. De ehhez a megoldáshoz nagyon sok infrastrukturális beruházást kell végrehajtani, amelyek végrehajtásához egészen biztosan külső finanszírozási segítségre lesz szükségünk." Mint a politikus mondta, van még több alternatíva is, tehát ebben a kérdésben komoly tárgyalásokra lehet számítani, komoly versenyben dől el, hogy melyik projekt fog nyerni, ki tud gázt beszerezni a csőbe, illetve: ki tud pénzt szerezni ahhoz, hogy a csövet meg tudja egyáltalán építeni. „A versenyző projektekben sajnos az a közös, hogy mindegyik csak fejben létezik, vagy maximum papíron. De közel sincs az előkészítettségi szint a korábban elbukott Nabuccóhoz vagy a Déli Áramlathoz képest. Tehát hosszú-hosszú előkészítő munkák állnak előttünk."
A Roszatom megbízható partner
A Paks 2 kapcsán a külügyminiszter a Népszabadságnak is azt mondta, semmi okunk sincsen azt feltételezni, hogy bármilyen feltétel változna. "Vannak megkötött megállapodások. A Roszatom egy megbízható partner, ezt mutatják a világgazdaságban elvégzett eddigi tevékenységei, tehát én semmilyen okot nem látok arra, hogy a paksi szerződés bármelyik pontját újranyissuk. Erre vonatkozó szándék egyébként az orosz fél részéről sincsen. Legutóbb december 22-én az orosz energiaügyi miniszterrel tárgyaltam Moszkvában, és Novák miniszter úr is világossá tette, hogy semmifajta nyitott kérdés nincs ebben az ügyben, Roszatom teljesíteni fogja az összes szerződéses vállalását, illetve kötelezettségét" – állította a magyar diplomácia vezetője.
Mikor enyhítenek a szankciókon?
A keddi Putyin-látogatás, illetve az orosz-ukrán konfliktus kapcsán a külügyminiszter azt emelte ki: "kedd 14 óráig még nagyon sok idő van hátra, A holnapi nap mindenképpen sorsdöntő jelentőségű, tekintettel arra, hogy holnap látni fogjuk, hogy az egymással szemben álló felek a tűzszüneti megállapodást hogyan tartják be, általában hogy viszonyulnak a minszki megállapodásokhoz". A Putyin-látogatás kontextusát, hangulatát, vagy az azt körülvevő körülményeket jelentősen befolyásolni fogja az, hogy közben Ukrajnában milyen helyzet alakul ki – mondta Szijjártó Péter, hozzátéve: a kormánynak az a kötelessége, hogy Magyarország energiaellátását biztosítsa hosszú távon és stabilan. "Ebben Oroszország fontos szereplő, és az is marad az elkövetkezendő években, ha tetszik, ha nem".
Végül arra, hogy kedden, az Orbán–Putyin-találkozón fölvetődhet-e, hogy a magyar miniszterelnök azért lobbizzon Brüsszelben vagy az uniós tagországok vezetőinél, hogy enyhítsenek a Moszkva elleni gazdasági szankciókon, Szijjártó azt mondta: „Kristálytiszta az unió álláspontja, amihez mi tartjuk magunkat. Nyilvánvaló tehát, hogy egyetlenegy esetben nyitható meg a szankciók könnyítésének a kérdése, ha mindenki betartja a minszki megállapodásokat, és a békés rendezés tekintetében van előrelépés.
