A Kreml „kulturális fegyverkezése” elért Lezsák Sándor népfőiskolájáig, amelyhez a kormány nemrég kiszervezte a Nemzeti Művelődési Intézetet.
Reális Oroszország-kép kialakítása a magyar közvéleményben – a 2011-es alapító nyilatkozat szerint a többi közt ez a célja a Tolsztoj Társaságnak, amelyet a honlapján olvasható információk szerint az állami tulajdonú MVM támogat, tiszteletbeli elnöke pedig Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke. Az oroszbarát egyesület létrehozói hangsúlyozzák: Oroszország „a világpolitika és az egyetemes kultúra egyik meghatározó tényezője”. Bizonyára ennek az amúgy triviális megállapításnak a szellemében jelent meg a társaság közreműködésével az MNB-alapítványok támogatott kiadványai közül többet publikáló Kairosz Kiadónál a Kultúra és higiénia: A humanizmus mint szükséglet című könyv, amelynek egyik fő kérdése, hogy
miként menthető át „az új információs és globalizációs, monetarista diktatúrával sújtott értékrelativista korba” az emberközpontúság.
Lezsák ugyanakkor az általa alapított lakiteleki népfőiskolán sem késlekedett az orosz fordulattal. Az intézményben 2013 és 2015 között működött a Keleti Nyitás Kollégium, amelynek zárásán a hallgatók közösen állítottak lófejes kopjafát az iskola kertjében. A képzés Lezsák mellett Keskeny Ernő korábbi moszkvai, jelenlegi kijevi nagykövet, illetve Dorogi Sándor egykori MTI-elnök, a kazah kapcsolatok lelkes hívének vezetésével zajlott. Meghívottként adott elő Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, Alekszandr Tolkacs, Oroszország korábbi budapesti nagykövete, illetve – a Lezsák körüli orosz befolyásra a figyelmet felhívó Political Capital-tanulmány szerint – Kiss Szilárd is.