A hamvakat két hét alatt természetes úton lebomló urnába teszik. Azt egy fazekas készíti agyagból és alakorbúza pelyvájából. Az alakor az ember által termelt egyik legrégebbi búzafaj. Kenyeret és lepényt is sütnek belőle.
– Mi nem vagyunk temetkezési vállalat, csak a hamvak befogadói – rögzíti az erdő tulajdonosa. – Az ökofalu két és fél hektáros erdejében méltóságteljes és természetes környezetet teremtünk azoknak, akiknek a földi küldetése véget ért. Van, aki vallási szertartást kér, mások csak csöndesen elhelyezik az urnát a kiválasztott fa gyökerénél. A fák kiválasztásának szempontjai sokfélék. Néhányan valamiféle misztikumot látnak bele a fa formájába, de olyan is akad, aki maga ülteti a fát a hamvak fölé. Ha nem tájidegen a faj, akkor az erdő befogadja. Van olyan fa, amelynek a törzse kétfelé ágazik, az alatt egy jogtudós nyugszik, a párja is oda temetkezik majd. Kívánságra, a fák egy részén semmiféle névtábla vagy jel nincs. A hozzátartozók tudják, hol pihen a halottuk, néha hoznak egy-egy szál virágot. A nagyobb csokrokat nem szereti az erdő, mondja Czumpf Attila, de amíg élő növényből készül, nem tiltakoznak ellene.
|
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Az Agostyán elődjének számító, Baj közeli Öreg-Kovács-hegyen hajdanán, az 1200-as években emelt Kovácsi pusztatemplom köré temetkeztek az emberek, a kutatások során a régészek föltártak 312 sírt, és rögzítették a temetkezési szokásokat a látottak szerint. Ágoston-ligetben, a kegyeleti erdőben található az Árpád-kori körtemplom hiteles másolata. Szerkezeti rajzát Finta József készítette, már majdnem elkészült, főbb elemei közül csak a kupolája hiányzik. Mostani nevét Assisi Szent Ferencről kapta, ő az „ökológia védőszentje” is. Ökumenikus templom, tartottak már itt keresztelőt s más egyházi szertartást is többféle vallás szerint.
A Természetes Életmód Alapítvány kezelésében lévő Ágoston-ligetben, a temetkezést a jelfák állítása előzte meg. Több tudós ember, egyházi személy és tatai család hozzátartozója kérte, hadd örökítse meg jelfával halottai emlékét. Ezután fogalmazódott meg az osztrák Pax Natura mintájára a kegyeleti erdő gondolata. A Pax Natura temetkezési vállalat magyarországi cége lett a partnerük.
|
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A hatályos magyar törvények engedélyezik, hogy megfelelő feltételek mellett elhelyezzék az erdőben a hamvakat, ha annak tulajdonosa ehhez hozzájárul. A tatai önkormányzat is segített abban, hogy a jogszabályok garantálják az elhunytak nyugalmát. A tájrészlet 2014-ben favágástól mentes örökerdő besorolást kapott. Az emlékerdőben 99 évre is meg lehet váltani a sírhelyek rendelkezési jogát.
Amikor ott jártunk, hárman is érdeklődtek a kegyeleti erdő iránt. Egy férfi nem kért kíséretet, maga akarta bejárni az erdőt. Két érdi hölgy a tulajdonossal tartott.
Agostyánon egyébként 24 éve működik az ország egyik első ökofaluja. Tizennyolc család telepedett le a holdudvarban, és alakított ki magának egy természetközeli alternatív életmódot.
– Nem a világból való kivonulás vágya vezeti azokat, akik itt élnek – mondja Czumpf Attila. – Egy békés vidéken, a természet részeként szeretnénk élni, és holtunk után visszakerülni oda, ahonnan vétettünk, örök nyugalomba.
