A Baranya Megyei Szakszervezetek Akcióegysége levelet küldött Andor Lászlónak, az Európai Bizottság foglalkoztatásért felelős biztosának, s írásukban azt összegezték, hogy az idén júliusban hatályba lépő Munka Törvénykönyve miképp korlátozza a magyarországi munkavállalók jogait.

Az említett szakszervezeti akciószövetséget 11 érdekképviselet hozta létre 2011 őszén, s céljuk az volt, hogy egységesen tudjanak fellépni a munkavállalók érdekében. A mostani levél előzménye Orbán Viktor egyik, az Európa Parlamentben többször is megismételt kijelentése. A miniszterelnök a kormányát ért uniós támadásokat – többek között – azzal hárította el, hogy az elmúlt hónapokban megszületett s az unió egyes politikusai által elfogadhatatlannak tartott jogszabályok nem kaptak itthon konkrét, az európai normasértésre utaló kifogást. A baranyai szakszervezetek szerint viszont több ilyen kifogás is érkezett például a Munka Törvénykönyve előkészítése és elfogadása idején. E bírálat egy részét mellékelték is a bizottság biztosának azzal a kéréssel, hogy ezeket a kritikákat ossza meg Orbán brüsszeli tárgyalópartnereivel.

Az egyik ilyen észrevétel, hogy megszűnt az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), amelybe a kormány, a munkavállalók és a munkáltatók delegáltak tárgyalókat. Az OÉT érdekegyeztető szervezetként működött, a helyette – más delegálási elvek alapján – létrehozott Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács viszont csak konzultatív grémium. Ezt a változást baranyai érdekképviselők a munkavállalók komoly veszteségének tartják. Amiképp azt is, hogy az új Munka Törvénykönyve az év közepéig még hatályban lévő törvényhez képest – a levélírók szerint – korlátozza a személyhez fűződő jogokat, az egyenlő bánásmód elvét, valamint a fogyatékosok munkavállalói jogait.

A levélben szó van arról is, hogy a munkavállalók számára hátrányosan változott meg a jogellenesen elbocsátott dolgozók számára megítélhető kártérítés nagysága. Azt is elfogadhatatlannak vélik a baranyai szakszervezetek, hogy a délutáni műszakpótlék kiesése bizonyos ágazatokban akár 20-25 százalékkal csökkenti az ilyen műszakba beosztott dolgozók keresetét.

A még hatályos Munka Törvénykönyve lehetővé teszi, hogy a dolgozók szabadságot kapjanak tanulmányi célból – az új jogszabály erről már nem rendelkezik. Ezt a változást elfogadhatatlannak tartják a baranyai levélírók. Ugyanez a véleményük a törvény azon paragrafusáról, amely kimondja, hogy a leltárhiányért a munkavállaló a vétkességére való tekintet nélkül felel. Ezzel kapcsolatban a levél megfogalmazói megjegyzik, hogy a büntetőjog sem ismer olyan eljárást, amely szerint büntetés róható ki vétkesség nélkül.

Az Európai Bizottsághoz forduló szakszervezetek kifogásolják azt is, hogy bizonyos állások betöltéséhez a dolgozók egyhavi bérüknek megfelelő munkavállalói biztosítékot kötelesek letenni. A levélírók végül megemlítik, hogy az új törvény csökkenti a szakszervezeti tisztségviselők védettségét, így a munkaadók az eddiginél könnyebben megszabadulhatnak a kényelmetlen érdekképviseleti vezetőktől.