Halálbüntetés: Orbánt nem követi pártja

Tegnap Gulyás Gergely, a parlament törvényalkotásért felelős szuperbizottságának az elnöke is azt válaszolta érdeklődésünkre, hogy határozottan ellenzi a halálbüntetést. Abban ugyan egyetért a miniszterelnökkel, hogy a vita ténye nem lehet sérelmes, de szerinte csak arra jó, hogy az ellenzők kifejtsék, miért jó az, hogy Magyarországon nincs halálbüntetés.

A múlt héten Lázár János elárulta, hogy híve a halálbüntetésnek, a Népszabadságnak viszont Pelczné Gáll Ildikó és Schöpflin György EP-képviselő azt mondta, hogy nem szavazná meg, illetve a végsőkig ellenezné. De a kormány nemcsak azért nem tudja hitelesen képviselni a halálbüntetés visszaállítását, mert az ügyet lelkiismereti kérdésnek tekintő fideszesek is megosztottak az ügyben. A parlamentben korábban ők is megszavazták az Emberi jogok európai egyezménye 13. kiegészítő jegyzőkönyvét, miszerint „minden körülmények között” ellenzik a halálbüntetés bevezetését. Arra sincs semmilyen válasza a kormányzati kommunikáció felelőseinek, hogy Orbán Viktor miért válaszolt elutasítóan néhány éve a parlamentben egy jobbikos felvetésre, ami arról szólt, hogy társadalmi vitát kellene folytatni a halálbüntetés visszaállításáról. Volt olyan kormánypárti politikus, aki megfogalmazta: a Fidesz szalonképesen nem képes jobbról előzni a Jobbikot; az uniós jogba ütköző felvetés csak Vona pártját erősíti.

A kereszténydemokraták azok után, hogy Rétvári Bence KDNP-alelnök megerősítette évekkel ezelőtti álláspontját, miszerint hívő keresztény nem támogathatja a halálbüntetést, szintén csak arról tudnak beszélni, hogy a társadalmi vitát le lehet folytatni. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője tegnap lapunknak azt mondta, a halálbüntetés bevezetése egy olyan kérdés, amire ugyan jogi-gyakorlati lehetőség nincsen, de mivel az emberek fejében ott van ez a kérdés, miért ne vitatkozzunk róla. A kereszténydemokrata politikus úgy látja, hogy a tényleges életfogytig tartó büntetés az állampolgároknak védettséget ad.