galéria megtekintése

Orbánéknak van okuk aggódni

Az írás a Népszabadság
2014. 10. 27. számában
jelent meg.

Csuhaj Ildikó - Lencsés Károly
Népszabadság

Súlyos válságról beszélnek a miniszterek, és úgy tűnik, okkal tartanak az USA elszántságától. Informátoraink szerint ugyanis Washingtonban „rendszerszintű problémát” látnak a magyarországi korrupcióval kapcsolatban, és fogytán a bizalmuk.

Szinte biztos, hogy az amerikaiak szívesebben látnák, ha egy Bajnai Gordon-féle személy állna Magyarország élén, és nem Orbán Viktornak hívnák a miniszterelnököt – mondták munkatársunknak ismert fideszes politikusok. Hozzátették: „Vannak félelmeink.”

Emlékeztettek a cseh esetre, amelyet a magyar–amerikai viszony mélypontra zuhanását elemző Atv.hu cikke is példaként említ: „az Egyesült Államok, látva, hogy Magyarországon nincs ellenzék, belépett a magyar belpolitikába, és egy csali korrupciós üggyel közéleti szereplőket húzhatott csőbe. Ilyenre és ehhez hasonlóra például tavaly Csehországban, az amúgy addig népszerű Petr Necas kormánya idején kerülhetett sor.

André Goodfriend
André Goodfriend
Teknős Miklós / Népszabadság

 

A cseh sajtóban mindössze találgatások születtek arról, hogy a temelíni atomerőmű 2. és 3. blokkjának mintegy 3000 milliárd forintos megépítése mekkora, a politikára is ható "lobbierőt" mozgatott meg. Ám forrásaink – félelmeik ellenére – azt gondolják, politikai eszközökkel Orbán Viktort a második kétharmaddal megnyert parlamenti választás után nem lehet elmozdítani, a korrupciós vád pedig, amely az amerikai állítás szerint a legmagasabb szinten levő kormányzati tisztviselőket is érint, a miniszterelnök személyéig nem ér el.

Mindazonáltal – ahogyan arról már írtunk – zárt ajtók mögött Orbán Viktor is úgy értékelte a helyzetet, hogy „az ügy komoly”, miniszterei szintén „súlyos válságról” beszélnek, mely jó esetben „zéró végösszegű játszma lehet”. André Goodfriend ideiglenes amerikai ügyvivő nyilvános szereplései, kijelentései jelzik: Amerika elszánt, és előre meghatározott politikai és kommunikációs terv szerint végig is viszi az ügyet.

Az elmozdulás a magyar fél részéről már érzékelhető, akkor is, ha nyilvánosan arról beszélnek, hogy nem tudják, mi az amerikai „elváráslista”. Goodfriend viszont már többször elmondta, hogy még mindig napirenden vannak azok az amerikai aggályok, amelyeket Hillary Clinton korábbi külügyminiszter 2011-es budapesti látogatásán a magyar kormánnyal ismertetett: ezek a korrupció mellett a civil társadalom elleni fellépéssel és az egyházak jogfosztásával kapcsolatosak.

Tegnap Gulyás Gergely, a parlamenti törvényalkotási bizottság fideszes elnöke az ATV Szabad szemmel című műsorában már önkritikát gyakorolt, és elismerte: az egyházi törvény valóban nem segítette a magyar–amerikai kapcsolatok alakulását, „és van abban igazság, hogy érdemes átgondolni a módosítást”. A politikus be is jelentette, hogy Trócsányi László igazságügy-miniszter a módosítást hamarosan ki is fogja dolgozni.

Az egyelőre nyitott kérdés, hogy a kormány milyen más gesztust tenne Washingtonnak. Egy magas rangú fideszes politikus – hangsúlyozva, hogy ilyen hivatalos szándékról nem tud – azt mondta: e bizalomvesztéses helyzetben jó döntésnek tartaná, ha a miniszterelnök felkérné a köztudottan atlantista Martonyi Jánost, hogy mint kormánymegbízott kezdeményezzen párbeszédet az amerikai féllel a kapcsolatok rendezése érdekében.

Szijjártó Péter külügyminiszternek nem okozna presztízsveszteséget, ha Orbán Viktor az amerikaiak bizalmát mindvégig élvező volt külügyminiszterre szignálná a diplomáciai válságkezelést az Egyesült Államokkal, és akkor valóban a keleti nyitásra koncentrálhatna.

Fogy a bizalom

Súlyos bizalomhiány jellemezheti az amerikai–magyar kapcsolatokat, vélhetően ezért nem kíván Washington az Egyesült Államokból kitiltott személyekről további információkat átadni – vélik a titkosszolgálatok tevékenységét jól ismerő forrásaink. Informátoraink szerint a tengerentúliak rendszerszintű problémát látnak, mivel a hazai hatóságok csak meglehetősen szűk keretek között hajlandók fellépni a korrupció ellen.

Mi több, bizonyos körök esetében egyáltalán nem tesznek semmit. André Goodfriend, az Egyesült Államok ideiglenes ügyvivője korábban említette például a trafikmutyit vagy a Horváth András volt adóhivatali tisztviselő által nyilvánosságra hozott áfacsalási ügyeket. Forrásaink mindazonáltal nem zárják ki azt sem – bár ezt a feltételezést szeretnék inkább fikciónak tekinteni –, hogy az Egyesült Államokból érkeztek korábban jelzések, de a magyar illetékesek nem tettek semmit, esetleg csak a végrehajtás szintjén vizsgálódtak, a döntéshozókra nem terjedt ki az eljárás.

Washington aggályai annyiban mindenképpen megalapozottak – vélik –, hogy vannak olyan sajátos ügyek, amelyek itthon egyszerűen elhalnak. Emlékeztettek például a fideszes Rogán Antal elleni vagyonosodási vizsgálatra, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rekordgyorsasággal – és természetesen érdemi megállapítások nélkül – zárt le. A Magyarország iránti bizalmat az sem erősíti – tették hozzá –, hogy a parlament szakbizottsága Szijjártó Péter ingatlanvásárlása kapcsán még vagyonnyilatkozati eljárás elrendelését sem tartotta indokoltnak.

Szükség lehet Martonyi János elismertségére
Szükség lehet Martonyi János elismertségére
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Mellesleg – informátoraink álláspontja szerint – egyetlen civilizált országban sem lehet magyarázat egy politikus gazdagodására az, hogy sikeres tőzsdei műveleteket hajtott végre, mert ez felveti a bennfentes kereskedelem gyanúját. Vagyis azt, hogy mások számára hozzáférhetetlen belső információk birtokában döntött például határidős devizaügyletekről, részvények megvásárlásáról vagy eladásáról, ami mindenütt súlyos bűncselekmény.

A bizalmat nyilván az sem erősíti – hangsúlyozták –, hogy a vagyonosodási vizsgálatot annak a NAV-nak kell lefolytatnia, amelyet a miniszterelnök jó embere vezet, s ő egyelőre nem cáfolta, hogy rajta lenne a washingtoni tiltólistán. Mindemellett a Washington és Budapest közötti viszony a hírszerző, illetve bűnüldöző szervek együttműködését is befolyásolja – tudtuk meg névtelenséget kérő szakértőktől.

Az első Orbán-kormány idején a kapcsolat szintén nem volt felhőtlen, és emiatt az információcsere is akadozott. Forrásaink állítják: később amerikai részről már nem tapasztaltak semmilyen fenntartást, most viszont úgy tűnik, hogy minden korábbinál nagyobb a baj. Normális esetben az egymással baráti kapcsolatban álló – például ugyanazon szövetségi rendszerben részes – államok egészen másként járnak el, ha partnerük területén elkövetett bűncselekményre utaló adat birtokába kerülnek.

Miként arra forrásaink rámutatnak, ilyen esetekben a társszervek kapcsolatba lépnek egymással, és az érintett fél rendelkezésére bocsátják az összes elérhető információt. Most viszont a sajtóhírek alapján is egyértelmű, hogy nem ez történik, aminek nem kis részben politikai okai lehetnek: a demokrácia alapértékei iránt egyre kevésbé elkötelezett magyar kormány iránti bizalom a mélypontra csökkent.

Mindezt tetézte a folyamatos átszervezés – tartják –, hiszen a korrupció mértéke már nemzetbiztonsági kockázatot jelent, miközben a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési szervezet – a Nemzeti Védelmi Szolgálat – mellett a belügyminiszter közvetlen alárendeltségébe került az Alkotmányvédelmi Hivatal is. Tehát minden egy kézbe került, a külső – parlamenti – kontroll pedig meglehetősen korlátozottan érvényesül.

Felvetették emellett azt is, hogy különösen hangzik Orbán Viktor megállapítása, amely szerint „Magyarország jogállam”, ahol „bizonyíték nélkül nem lehet eljárást indítani”, miközben nyilván odakint is tudják: nem egy olyan ügyben folytattak, illetve folytatnak nyomozást, amelyben jószerével semmilyen érdemi bizonyíték nem állt rendelkezésre.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.