Úgy indult az év, hogy a kormány döntött az állami földek eladásáról, és úgy végződött, hogy az Alkotmánybíróság határozata alapján a földbevételből is földet kell venni. A mezőgazdaság ezt az esztendőt a földharcra áldozta, pedig lettek volna sürgetőbb tennivalók.
A Földet a gazdáknak program négy éven át azt jelentette, hogy az állami földeket kedvezményes díjért kell bérbe adni. A címzettek a helyben élő családi gazdálkodók lettek volna, ám azon, hogy az olcsó bérföld kétharmada Mészáros Lőrinc kategóriájú vállalkozókhoz, a Fidesz helyi erős embereihez és hatalmas területen termelő nagygazdákhoz került, csak azok csodálkozhatnak, akik az energia-, a szerencsejáték- és a dohánypiac újraosztását átaludták. Amikor a bérlőkijelölés módszerei ismertté váltak, már rebesgették, hogy a földhasználókból előbb-utóbb tulajdonosok lesznek.
 |
| Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A nagy földrablás a nemzeti parkok földjeinek a nemzeti földalapba illesztésével kezdődött volna, ezt azonban az Alkotmánybíróság megakadályozta. A kormánynak nem szegte kedvét a kudarc, és a terv folytatódott az állami kezelésű földek eladásával: 380 ezer hektárnyi területet hirdettek meg licitre (szinte a teljes forgalomképes földvagyont) azzal az indokkal, hogy a föld a legjobb kézben a gazdáknál lesz, és így a termőterületek az EU kötelezettségszegési eljárásának eredményétől függetlenül nem kerülhetnek külföldiek kezébe.
