Orbán Viktor már tudja: „nyilvánvalóan lesz” alkotmánybírósági kontrollja az új választási eljárási törvénynek, és ez „jól is van így”. Ha ilyen biztos benne, vélhetően arra számít, hogy a jogszabályt – amit a héten fogadott el parlament, s most a házelnök aláírására vár – az államfő megküldi az Alkotmánybíróságnak (AB). De az is lehet, csak azért mondta ezt, mert borítékolható: beadványok sora érkezik majd emiatt az AB-hez.

A miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt erről, hangsúlyozva ugyanakkor: a választási regisztráció nem alkotmányellenes, hiszen azt maga az alaptörvény szabályozza.

Orbán megismételte azt is: nincs olyan központi nyilvántartás ma Magyarországon, amellyel több százezer ember kirekesztésének veszélye nélkül le lehetne vezényelni egy választást. Ez viszont egyszerűen nem igaz, hiszen a népesség-nyilvántartás adatbázisának felhasználásával eddig hat parlamenti választást bonyolítottak le, és legfeljebb kivételesen fordult elő panasz, hogy valaki kimaradt volna.

Lövétei: A feliratkozás önmagában nem alkotmányellenes

A regisztráció önmagában nem ellentétes az alaptörvénnyel, de konkrét szabályai pedig attól sem válnak automatikusan alkotmányossá, hogy azokat az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé emelték be – jelentette ki kérdésünkre Lövétei István alkotmányjogász. Az alkotmányosság ugyanakkor több, mint az alaptörvény írott szövege – tette hozzá.

Az AB az alaptörvény normaszövegéhez nem nyúlhat ugyan, ám ha abba alapvető alkotmányos elvekkel ellentétes rendelkezések kerülnek, az olyan belső ellentmondásához vezet, amelyre a testületnek fel kellene hívnia a jogalkotó figyelmét.

Lövétei szerint elvileg az sem kizárt, hogy az AB jogértelmezéssel tegyen kísérletet az egymással konkuráló szabályok közötti ellentmondás feloldására. A testület több határozatában utalt rá, hogy az alaptörvényt „a jogszabályok alkotmányosságát vizsgáló minden eljárásában értelmezi”, valószínű azonban, hogy az új összetételű AB erre most nem vállalkozna.

Kérdéses viszont: ha Áder valóban kérné a választási eljárási törvény előzetes kontrollját, milyen alkotmányos alapjogok esetleges sérelmére hivatkozhatna. A leginkább aggályosnak éppen a választáson való részvétel előzetes regisztrációhoz kötése tekinthető, ám az államfő pár hete szó nélkül aláírta az alaptörvény kiegészítő rendelkezéseinek második módosításáról szóló előterjesztést.

Vajon mire hivatkozhat Áder?

Áder tehát nyilvánvalóan nem osztja a feliratkozással kapcsolatos kételyeket, különben a regisztráció részletszabályait alkotmányos rangra emelő javaslatot nem engedi át, hanem visszaküldi a parlamentnek, illetve az AB-hez fordul. Ezt azonban nem tette meg, így saját korábbi álláspontjával menne szembe, ha ezzel kapcsolatban fogalmazná meg az aggályait.

Valamit azonban mondania kell, ha tényleg előzetes normakontrollt kezdeményez. Az indítványa egyébként az AB-t kötné, és az abban foglaltakon nem terjeszkedhetne túl.

Egyelőre szakértők is csak találgatni tudnak, hogy Áder milyen tartalmú beadvánnyal fordulhatna az AB-hez; kérheti például, hogy a testület vegye górcső alá a feliratkozás konkrét szabályait, esetleg a kampányt korlátozó – a kereskedelmi televíziókban és rádiókban a politikai hirdetéseket tiltó – rendelkezéseket.

Azt viszont az AB vélhetően nem vizsgálná, hogy a regisztráció bevezetése a választójog valóban szükséges és arányos korlátozása. De azt sem, le lehet-e zárni a feliratkozást tizenöt nappal a választás előtt, s kell-e biztosítani a Magyarországon élők számára is a levélben történő feliratkozás lehetőségét – ezek a szabályok az alaptörvénybe kerültek.

Valószínűleg lesznek ilyen tartalmú indítványok, s az is szinte borítékolható, hogy az ombudsman szintén kezdeményez majd – esetleg hasonló észrevételeket is megfogalmazó – utólagos normakontrollt. De az AB keze meg van kötve, s ha a testület tagjai esetleg képesek lennének átlépni saját határaikat, akkor is csak jelezhetnék, hogy a regisztráció körül nincs minden rendben.

Precedens már van

Az AB egyébként a bírák kényszernyugdíjazása kapcsán hozott határozatával már feszegette ezeket a határokat, hiszen ugyancsak az alaptörvény, illetve annak átmeneti rendelkezései között mondták ki, hogy az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltő bíráknak távozniuk kell.

Az alkotmányhoz nem nyúltak ugyan, de a bírák szolgálati viszonyáról szóló törvénynek a korai nyugdíjazás végrehajtását szolgáló rendelkezését – amelyben már a „rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár” fordulat szerepelt – megsemmisítették. Az egyik ok pedig éppen az volt, hogy a jogalkotó egymással ellentétes alkotmányos követelményeket fogalmazott meg. Igaz, a határozatot csak egyetlen szavazatnyi különbséggel fogadták el.

Némi merészséggel e döntés alapján akár arra a következtetésre is lehetne jutni, hogy a testület a választási regisztráció kapcsán hasonló álláspontra juthatna. A feliratkozás sérti ugyanis az egyenlő választójog alaptörvényben szereplő elvét, így az alkotmány és kiegészítő rendelkezései között belső ellentmondás van.

Erre hivatkozással az AB – a kényszernyugdíjról szóló határozatához hasonlóan – annyit tehetne, hogy a választási eljárási törvénynek a feliratkozásra vonatkozó rendelkezéseit megsemmisíti. Ez a kevésbé valószínű forgatókönyv.

Megint módosítaná az alkotmányt Orbán?

Orbán a hajléktalanok közterületi tartózkodásának is szentelt néhány percet. Szerinte a kérdéssel kapcsolatos alkotmánybírósági határozat „életszerűtlen”, és meg kell adni a jogot az önkormányzatoknak ahhoz, hogy úgy dönthessenek: közterületeiken ne élhessenek életvitelszerűen hajléktalanok.

Az AB döntése után a kormány egyeztet az önkormányzati vezetőkkel, és „valószínűleg az emberekkel is fog” – ígérte a kormányfő. A miniszterelnök szerint két lehetőség van: vagy készítenek egy új törvényt a határozatnak megfelelően, vagy „ki kell mondani olyan alkotmányos elveket, akár az alkotmányban”, amely lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok úgy dönthessenek, hogy közterületeiken ne élhessenek életvitelszerűen hajléktalanok.

A jelenlegi hatalom tehát egy újabb alkotmánybírósági határozatra hajlandó ismét akár az alaptörvény módosításával válaszolni. Ezúttal azonban forrásaink szerint erre semmi szükség. Az AB nem azt mondta ki, hogy a közterület használatát nem lehet korlátozni, hanem azt: önmagában a hajléktalanság okán senkit nem lehet megbüntetni.

Ha viszont a hajléktalan valamilyen jogsértést követ el – szemetel, hangoskodik, zavarja a köznyugalmat –, azt a cselekményt szankcionálhatják. Az önkormányzattól azt a jogot sem vitatja el senki, hogy bizonyos szabályokat alkosson a közterületek használatára vonatkozóan, s kimondja például, hogy az aluljárókban nem lehet életvitelszerűen tartózkodni. Azzal szemben pedig, aki az ilyen korlátozást nem veszi komolyan, a közterület-felügyelet intézkedhetne, de ehhez nincs szükség a hajléktalanok elzárásának lehetőségét is megteremtő szabálysértési tényállásra.