Már az év első felénél "példátlan módon" legyen meg a 2013-as költségvetés kerete, a bevételi oldala és a sarokszámok is – ezt Orbán Viktor nyilatkozta, amikor távozott a Fidesz-KDNP frakciószövetség délutáni üléséről, melyen Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel a konvergenciaprogramról és a Széll Kálmán Terv 2.0-ról tájékoztatták a képviselőket.

A zárt frakcióülésen munkatársunkhoz eljutott hírek szerint a miniszterelnök azzal indokolta, hogy még a parlamenti nyári szünet előtt meg kell határozni a költségvetési keretszámokat és az adótörvényeket, hogy a Magyarország iránti piaci bizalmat erősítse.

Ehhez fideszes képviselők hozzátették, hogy az ECOFIN, az uniós pénzügyminiszterek tanácsa június 22-én ülésezik, "ez határnap", ekkor dőlhet el Magyarország megítélése, ekkor szüntethetik meg a túlzottdeficit-eljárást is. A piac bizalmát erősítő büdzsétervezet az alapkamatot, forintárfolyamot is kedvezően befolyásolhatja.

Amit a lapunknak név nélkül nyilatkozó kormánypárti honatyák még ennél is fontosabbnak tartottak, az az volt, hogy az úgynevezett sárgacsekk-adó estén a 0,1 százalékos teher illeték lenne, melyet a bankoknak, illetve a postának kellene megfizetni. Orbán Viktor már beszélt arról, hogy a bankadó és a válságadó bevezetése után sem tudták a pénzintézetek és a multik a lakosságra terhelni azokat.

A telefonadó kapcsán a miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a telekommunikációs piacon a versenyzők maguk fogják leszorítani az árakat, különösen hogy egy állami mobilszolgáltató is színre lép. Így a mérséklődő árak mellett nem jelent majd plusz terhet a kétforintos adó. A kiszivárgott hírek szerint Matolcsy György a zárt ülésen hajlott arra, hogy havonta tíz perc telefonálás adómentes lenne. A nemzetgazdasági miniszter a nagymamája telefonálási szokásaira hivatkozott.

A miniszerelnök az ülés után kérdésekre válaszolva nem zárta ki, hogy a tranzakciós adó esetén a 0,1 százalékos terhet különböző kedvezményekkel kompenzálhatják. Arra, hogy Csányi Sándor OTP-elnök szerint veszélyes lehet, ha kizárólag Magyarországon vezetik be a tranzakciós adót, Orbán Viktor azt válaszolta, hogy a kiskapukat nyilvánvalóan be kell csukni. Arról is beszámolt, hogy a képviselők meggyőzték: a 98 százalékos különadót egyelőre nem feltétlenül kell kivezetni. Munkatársunk kérdésére, hogy a zárt frakcióülésen Matolcsy György jelezte-e, hogy a telefonadót illetően készek a korrekcióra, a miniszterelnök nem adott konkrét választ, ami arra utal, hogy nyilván hosszú folyamat, míg a törvény megszületik.

Orbán Viktor és Matolcsy György több mint egy héttel megszületése után ismertette a Fidesz-KDNP frakciószövetséggel a Brüsszelnek megküldött konvergenciaprogramot és a Széll Kálmán Terv 2.0 verzióját.

A dokumentumok szerint számos új adót vet ki a kormány, többek között a pénzügyi tranzakciós, sárgacsekk-adót, telefonadót, biztosítási adót. A múlt héten vezető fideszes politikusok is azt nyilatkozták, hogy nem ismerték előzetesen a Széll Kálmán Tervet, az új adókról csak az újságokból, sajtóhírekből értesültek. De állították: ezek még nem megszorítások. 

Mint kiderült, a Széll Kálmán Terv volt az előfeltétele az IMF-tárgyalások megkezdésének. Pár nappal Orbán Viktor és José Manuel Barroso európai bizottsági elnök találkozója után zöld utat kaptak a tárgyalások. Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának az elnöke a múlt héten azt nyilatkozta: az IMF üdvözölni fogja a Széll Kálmán Terv 2.0-t, amelyben a korábban Magyarországtól elvárt, kiadáscsökkentéssel járó strukturális átalakítások is szerepelnek. Arra hívta fel azonban a figyelmet, csak kiadáscsökkentéssel nem lehetett elérni akkora költségvetési hatást, amekkorát az IMF és az EU szeretett volna látni. Ehhez bevételnövelő intézkedések is kellettek – indokolta az 5 új adót Rogán Antal. A bevételnövelő lépések nélkül egy hasonló mértékű csomagot például csak a közszféra béreinek 16 százalékos és a nyugdíjak 18 százalékos csökkentésével lehetett volna elérni. Ehhez képest az új adók egy átlag magyar háztartás kiadásait havonta 500-600 forinttal emelhetik – mondta. Azt elismerte ugyanakkor, hogy a gazdagabbaknak ez a teher nagyobb lehet, illetve azoknak is, akik eddig a cégükben számolták el például a telefonkiadást vagy a biztosítást.