Orbán: Sólyomnak lehet, hogy rossz, de nekünk jó
A negyedik alkotmánymódosítást azért nem lehetett elhalasztani, vagy levenni a T. Ház napirendjéről, mert "ezzel az aktussal szentesíti" a kormányoldal, hogy az Országgyűlés az alkotmányozó hatalom, nem az Alkotmánybíróság – a résztvevők elmondása szerint Orbán Viktor ezt tette egyértelművé zárt ajtók mögött, a Fidesz reggeli frakcióülésén, amikor is Sólyom László A hatalommegosztás vége címmel a Népszabadságban ma megjelent cikkéről is véleményt mondott.
Orbán a két frakció előtt mindössze pár percet beszélt a negyedik alkotmánymódosításról, de ezalatt beszélt Sólyom László A hatalommegosztás vége című, hétfőn megjelent cikkéről, valamint arról: miért kell a negyedik alkotmánymódosítás "aktusa", miért nem lehetett azt elhalasztani – tudta meg a Népszabadság.
A frakcióülésen jelen lévő forrásaink szerint a miniszterelnök megjegyezte, hogy nyilván nem véletlenül időzítette a negyedik alkotmánymódosítás végszavazásának a napjára írását Sólyom László, és a cikk – általa leglényegesebbnek tartott pontján – Orbán Viktor vitázott is a volt elnökkel. Mint megjegyezte, a politikai viták során a Fidesz ellenfelei nem véletlenül olyan "izgatottak", hiszen a negyedik alkotmánymódosítás elfogadásával valami valóban "visszafordíthatatlanná" válik.
Amint a szavazás megtörténik a parlamenti ülésteremben, a kormányoldal voksaival valóban "szentesíti" azt az állapotot, amikor is egyértelművé válik: az Alkotmánybíróság alkotmányvédő tevékenységét az Országgyűlés felülbírálhatja – mondta Orbán.
– Ami a negyedik alkotmánymódosítással visszafordíthatatlanná válik, az Sólyom Lászlónak lehet, hogy rossz, de nekünk éppen a visszafordíthatatlanság a jó – hangoztatta a frakcióülésen Orbán Viktor a résztvevők elmondása szerint. A miniszterelnök határozottan azt az álláspontot képviselte – Sólyom László felfogásával szemben, aki az Alkotmánybíróság egykori elnöke is volt –, hogy nem az Alkotmánybíróságnak kell alkotmányoznia, hanem az Országgyűlésnek, mely Magyarország legfőbb népképviseleti szerve.
Így az Alaptörvényt nem egy, az Országgyűlés fölé rendelt szuperhatalomnak, hanem magának az Országgyűlésnek kell megalkotnia. Ezt éppen azért szentesíti a negyedik alkotmánymódosítás megszavazása, mert ezzel formálisan sem lehet már a továbbiakban "kötelező ereje" a korábbi AB-határozatokba foglalt alkotmányjognak – interpretálták a miniszterelnök által elmondottakat forrásaink.
