„Sok megszállott fantaszta, küldetéstudatos őrült, népmegváltó diktátor hitte, hogy átformálhatja a történelmet. A végén mindegyik rajtaveszett” – írja legfrissebb blogbejegyzésében Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök.

„Persze nem hiszem, hogy egyenes vonalú lenne a világ változása, de azt igen, hogy a mi kultúrkörünkben a legerősebb vágyak a szabadság köré szerveződnek. Ezért aztán az önkény emberei és rendszerei, a kisebb-nagyobb diktátorok bukásra vannak ítélve.

Ezért fog Orbán is megbukni, és dicstelen emléke marad csak a nemzet emlékezetében” – állítja a Demokratikus Koalíció vezetője.



Szerinte Orbán „a szegény sorból trükkök százaival felemelkedett újgazdag most kiszolgálja új osztályát”. Gyurcsány úgy véli, „származási szégyenében túlbuzgón bizonyít”.

„Lehet háza a Sváb-hegyen (van neki), lehet szőlője Tokajon (van pár tucat hektár a család kezében), strómanok nevén nagy vagyont halmozhatott fel vállalatokban (mint ahogy mondják, és sokak szerint többet, mint gondolnánk), de kultúrája megmaradt a faluszéli grund verekedős világánál” – legalábbis így látja politikai ellenfelét a volt kormányfő.

Szerinte Orbán „felkapaszkodott proli”, aki lenézi saját világát, szülei társadalmát, s „erőszakosan, a tisztesség normáit felrúgva építi saját, és osztályának politika hatalmát, valamint a hozzá kötődők árnyékgazdaságát”. Gyurcsány később is igen élesen fogalmaz. Úgy látja, Orbán „törvényt alkot a csókosok érdekében, cégeket zsarolnak meg emberei, elveszik, ami szerintük nekik jár. Törvényesen törvénytelenek. Mocskosak”.


A „legborzasztóbb” pedig szerinte az, hogy „asszisztál hozzá ezernyi egyébként jóravaló ember: tudós, művész, tanár és még ki tudja hányan”. 
De úgy gondolja, „fogják magukat szégyellni pár év múlva”.

Ma még „a huszonkét éve megbukott kvázikommunizmus bűneit vizsgálja csak a hatalom” – figyelmeztet az egykori  miniszterelnök. De szerinte „nincs messze az idő, amikor a vizsgálat tárgya majd megváltozik”. Szerinte az lesz a kérdés, hogy „mi történt a Fidesz uralma alatt az igazságszolgáltatásban, az üzleti életben, a kultúrában, a művészeti életben, az iskolákban és az egyetemeken”.



Akkor ki fog derülni, hogy „hazug és korrupt volt a rendszer”. Lehet, hogy „csak tíz, vagy húsz év múlva, de minden nyilvánosságra fog kerülni”. Például az, „kié volt a Közgép Zrt., hogy volt-e összejátszás a CBA-s fiúkkal, hogy miért ilyen megértő a katolikus egyház, hogy kik finanszírozzák a felcsúti fociakadémiát, hogy kinek a kezébe kerültek az első Orbán-kormány alatt hatalmas kedvezményekkel privatizált állami gazdaságok”.



És akkor – vetíti előre az általa vágyott jövőt Gyurcsány – „a mostani nagyfiúk és gyermekeik majd nem mernek kimenni az utcára, mert mindenki tudni fogja: hajdanán a nemzetről beszéltek, de csak magukra gondoltak”.