Orbán Viktor nagyot lódított
Csakhogy a tények nem ezt mutatják, hanem azt, hogy a magyar lakosság egyharmada nem rendelkezik havi 65 ezer forintos jövedelemmel, a 3,290 millió szegényről szóló számadat (a népesség európai összevetésben elképesztő mértékű, 33,5 százaléka) azt jelzi, hogy minden harmadik magyarnak kenyérgondjai vannak.
A miniszterelnök a Blikk szerkesztőségében neki kérdést feltevő olvasót megrótta: „Ön nem a legfrissebb Eurostat-adatokat használja”. Amivel az a gond, hogy a legfrissebb Eurostat-adatok nyilvánosan elérhetők, a 2014 november 4-én közzétett adatok a 2013-as helyzetet tartalmazzák. A miniszterelnök a KSH nemrég közzétett, szakmailag kifogásolható adatsorát gondolta „Eurostat-adatnak”, amely „közel negyedmillióval” kevesebb szegényről tudósít. Orbán azt is hozzátette, hogy „sikerült a gazdasági válság előtti szint alá szorítani a nélkülözők arányát”. Ami nehezen hihető, mert 2008-ban (Eurostat-adat) 2 millió 790 ezer volt a szegények száma Magyarországon (28,2 százalék).
– „Legfrissebb” Eurostat-adatok akkor lesznek, ha a KSH adatait együtt ellenőrzik (érvényesítik, hogy a számítási módszerek stb. rendben vannak-e), és aztán kiteszik az EU honlapjára – mondta lapunknak Ferge Zsuzsa szociológus. – Orbán állításának első fele igaz, többen élnek munkából, mint segélyből. És a közmunkáért kétszer annyit kapnak, mint amennyi a segély. De ez is nagyon kevés, mert szegények maradnak, csak kevésbé.
A csökkenés főleg abból adódik, jegyezte meg a kutató, hogy 9 deprivációs tételből 8 kicsit javult. Ez a szám a mostani adatok szerint valóban 238 ezer. De a jövedelmi szegénység ennek ellenére nőtt. Ami tévedés, sőt kapitális hazugság, hogy „sikerült a gazdasági válság előtti szint alá szorítani a nélkülözők arányát.” Minden mutatónál, még a munkaszegénységnél is rosszabb a helyzet. Minden egyes mutató 2–500 ezerrel nőtt, az arányok is magasabbak 2008-hoz képest, ami a válság nyitó évének számít. Előtte jobb volt a helyzet.