Azért is, mert „tombol a nyár”, az emberek nyaralnak, így kisebb lesz az ellenzéki felháborodáshullám hatása – vélelmezik. Másrészt, tették hozzá, akiket megkérdeztünk, a balliberális tiltakozók minden ellenérvet – történelemhamisítás, holokauszt-átírás – számtalanszor elmondtak, így az nem hat már széles körben.

Fotó: Reviczky Zsolt

Egy hete L. Simon László, a Miniszterelnökség általános államtitkára azt nyilatkozta lapunknak, hogy „a közeljövőben” átadják a Szabadság téri emlékművet. Munkatársunk kérdésére azonban nem tudott konkrét választ adni arra, hogy a Gábriel arkangyalos, birodalmi sasos szobor felavatására mikor kerül sor. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a kormányt ki képviseli az emlékmű avatásán, és hogy Orbán Viktor miniszterelnök ott lesz-e.

A kormány számára az is szempont volt, hogy a nemzetközi sajtót ne tudják sikeresen fellármázni a magyar balliberális körök prominensei. Ahogy egyik vezető politikus fogalmazott: most olyan a „csillagállás”, hogy az emlékmű felállítása valószínűleg nem kavar nagyobb nemzetközi és belpolitikai hullámokat.

Izrael a gázai háborúval van elfoglalva, a Mazsihisz pedig saját magával, miután a budapesti hitközség egyik vezetőjének Schwezoff Dávidot választották meg, aki korábban Carol Hore Mohn néven transzvesztita előadóként dolgozott, életének egy másik szakaszában pedig katolikus kántor volt az alsógödi Szent István-plébánián.

Kormányzati körökben úgy értékelték, az emlékmű felállítását határozottan támadó Mazsihisznak a Schwezoff-ügy után nehéz hitelesen megszólalnia bármiben. A kormányzatnak kapóra jött a Mazsihisz belső hatalmi harca, amit a szervezet elnöke lapunknak is elismert. Heisler András szerint ugyanis Zoltai Gusztávnak, a Mazsihisz és a Budapesti Zsidó Hitközség áprilisban lemondott ügyvezető igazgatójának „volt hűbéresei” szeretnék megakadályozni, hogy új korszak kezdődjön a szervezetben.

Kormányzati körökben vasárnap este megnyugvással fogadták, hogy az emlékmű felállítása után a Mazsihisz semmilyen tiltakozó közleményt nem adott ki.

Azt is mondták: azért továbbra is aggályos, hogy a Szabadság tér az ellenzéki ellenállás „epicentruma” lehet az önkormányzati választási kampányban. Az ilyesfajta botrányok viszont ronthatják a kormányerők és Tarlós István főpolgármester-jelölt sikeres szereplését Budapesten. Különösen, hogy a balliberális pártok és formációk a fővárosban határozottan népszerűbbek, mint vidéken, így az erőviszonyok akár kiegyenlítődhetnek a fővárosban.

Információink szerint a vasárnap hajnali akcióra azután adták ki a parancsot, hogy a múlt hét második felében a Fővárosi Törvényszék végleg elutasította az emlékmű építését megakadályozó helyi népszavazási kezdeményezést. Steiner Pál, az MSZP V. kerületi polgármesterjelöltje szombaton azt mondta: nemcsak az emlékmű, hanem a Fővárosi Törvényszék indoklása is „döbbenetes”, ugyanis a szerint azért nem lehet népszavazást kiírni, mert az emlékművet egy kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánította. Szerinte Magyarországnak semmilyen gazdasági érdeke nem fűződik a szobor állításához, az rombolja az ország hírnevét, felháborítja a demokratikus államokat.