Orbán szerint az európai egység csak látszat, mert Oroszországot és Amerikát illetően is szakadék tátong a lengyelek és a balti országok, illetve a többiek álláspontja között. Bár egy későbbi ponton a visegrádi országok közös haderejének felállítását nevezte kívánatosnak, előbb helytelenítően jegyezte meg, hogy a lengyelek és a baltiak ki akarják szorítani Oroszországot az európai együttműködésből, és ehhez fedőnévként az „értékalapú politikát" használják. Szerinte az értékalapú külpolitikából mindig ugyanazok a pénzügyi körök jönnek ki jól. Egy későbbi ponton azonban önellentmondásba keveredett – ez egyébként többször is megtörtént –, amikor az egyiptomi helyzet kapcsán éppen az értékalapú megközelítést kérte számon az Egyesült Államokon.
Amerika egyébként szerinte nagyon megváltozott, már nem folytat párbeszédet szövetségeseivel, csak a „Yes, Sir!" (Igenis, uram!) választ fogadja el. Az USA külpolitikájáról egyszer azt mondta, hogy nem vezethető le pártpolitikából, mert mindig az üzleti érdekek vezérlik, másszor viszont keserűen felhánytorgatta, hogy „az angolszászok" nem megbízhatóak, őt is cserben hagyták, amikor a 2002-es választási kampány során az ellenzéket támogatták. Az amerikai Külügyminisztérium kapcsán vele nem szimpatizáló személyek beépülését jelölte meg a problémák egyik okaként, de elismerően nyilatkozott az új amerikai nagykövetről – akivel pedig még nem is találkozott.
A Németországhoz fűződő viszonyáról Orbán Viktor kifejtette, hogy a döntéshozók szintjén minden rendben van, de az őket körbevevő, újságírókból, szakértőkből, civil szervezetekből álló gyűrűn nem tud áttörni. – A németeket úgy nevelték, hogy elhiszik, amit az újságok írnak, nálunk mi nem hisszük el – mondta. Ezzel együtt, amíg a kereszténydemokraták vannak hatalmon, nem aggódik.
Oroszországot az egyik legnehezebb partnernek nevezte, felidézve, hogy Vlagyimir Putyin kedden a traktorosoktól és bányászoktól elszenvedett vereséget felemlítve milyen kellemetlenül bökött oda Ukrajnának. Hozzátette, „rosszabbul járnánk, ha nem működünk együtt velük". A kelet-ukrajnai konfliktus kapcsán elismerte, hogy fel lehet vetni a népek önrendelkezési jogát, ugyanakkor rögtön azt állította, hogy Amerika is azt csinálja, amit az oroszok, és a panamai (1989-es) beavatkozással példálózott. – Nem tudunk olyan érdekekről, ahol az orosz érdek szembe menne a magyarral – szögezte le, megemlítve a Richter gyógyszergyárat és azt, hogy a 2018-as oroszországi futball világbajnokság egyik stadionját „elhozzuk", azaz magyar cégek építhetnék meg.
Eszmefuttatását Orbán Viktor azzal zárta, hogy a jelenlegi kedvező gazdasági mutatók nyomán már nem vagyunk „fekete bárányok" Európában.
Kérdésekre válaszolva a miniszterelnök elismerte, hogy az energiapolitikát tekintve Európában „csak ellenfeleink vannak", ő az egyetlen ugyanis, aki nonprofit alapúvá akarja tenni az energetikát. Lapunk kérdésére azonban később azt mondta, hogy a gázimportba „beékelődött", MET-nevű cég 40 százaléka a MOL tulajdona, ami 25 százalékban állami, „a többivel mi nem foglalkozunk". Az átláthatóság jegyében a miniszterelnök kérésére Szijjártó Péter felfedte, hogy jelenleg ezer köbméterenként 260 dollárért vesszük az orosz földgázt. (Más források rendre ennél magasabb árat mondtak, mindenesetre ez az első eset, hogy kormányzati forrás felfedi a pontos összeget.) A nyomott piaci árakból azonban az elhangzottak szerint nem következik újabb lakossági rezsicsökkentési kör – most a cégek gázszámlája csökkenhet majd.
Az energetikai kérdések kapcsán elhangzott, hogy ha megtalálják a szükséges 100 milliárd forintot a költségvetésben, megépülhetne a Déli Áramlat országon belüli része, s azon keresztül az eddiginél több földgázt lehetne importálni Ausztrián keresztül. Orbán többször is „törzsfőnökként" hivatkozott magára és Putyinra, s azt mondta, a törzsfőnökök megállapodtak, hogy növelni kell a Magyarországon tárolt gáz mennyiségét. Orbán nem hagyott kétséget afelől, hogy máris új, Görögországon, Macedónián, Szerbián és Magyarországon áthaladó gázvezeték tervén dolgozik, megjegyezte azonban, hogy itt az unió problémát okozhat.
Az Iszlám Állam elleni hadműveletbe Magyarország egy olasz-német-magyar közös alakulat keretében kapcsolódhatna be. Ehhez kétharmados parlamenti felhatalmazás kell, amit Orbán szerint a Fidesz-frakció Amerikával kapcsolatos érzelmei miatt most nem könnyű megszerezni, a sikerre „nem tenné fel rá a családi ezüstöt" .
A beszélgetés során új elemként felmerült, hogy a közép-európai országok esetleg közösen állíthatnának elő atomerőművi fűtőanyagot, és az is, hogy áprilisban döntés várható egy újabb nagy autógyár esetleges Magyarországra településéről. – Már csak ketten vagyunk, de a végén csak egy maradhat – mondta a pályázókról Orbán Viktor.
