A miniszterelnökre Tellér Gyula gondolatai, tézisei vannak a legnagyobb hatással – mondták, s míg a 2006-os választások előtt az akkor még csak Fidesz-elnök Orbán Viktor szűk körben arról beszélt, hogy politikai pályaíve végén olyan szerepet képzel magának, mint amilyen Bethlen István miniszterelnöké volt Horthy Miklós mellett, amikor tízéves miniszterelnökség után a háttérből „befolyásolta” a kormányzót, ma már azt lehet érezni, hogy szíve szerint a Horthy-korszakhoz, illetve ad absurdum a Kádár-korszakhoz hasonló történelmi időszak kötődne a nevéhez a klasszikus konzervatív értékválasztáson alapuló nemzetállam megerősítésével – mondták lapunknak kormányoldalról
Az általa Tusnádfürdőn használt tételmondatok kimondásával „csak” deklarálta mindazt, amit az elmúlt ciklusban politikai kormányzás címszóval „elkövetett”; a liberális jogállam „kulturális diktatúrájával szemben” határozta meg értékkonzervativizmusát. Orbán Viktor államépítő programot hirdetett a Tellér Gyula által korábban megfogalmazottak alapján – értékeltek munkatársunk kérésére.
|
Orbán Viktor 2007-ben Tellér Gyulával (középen)
Kurucz Árpád |
És valóban, Orbán Viktor Tusnádfürdőn sokadszorra mondta el, hogy „a rendszerváltás élményét” csak mint tapasztalatot, de ne mint referenciapontot használjuk. Főtanácsadó ideológusa a már említett 2009-es dolgozatában a rendszerváltás nyilván negatív „tünettani jellemzői” között sorolta a kulturális identitás hanyatlását, a nemzethez tartozás tudatának és a közmorál parancsainak eltűnését. Felsorolásában szerepel „a demográfiai hanyatlás, közben a cigányság létszámának és lakosságon belüli arányának a növekedése, ezeken a helyeken a gettósodás veszélyének a növekedése és sok helyütt az önkormányzatok képtelensége a társadalom szervezésére és a tulajdonbiztonság garantálására”.
A 2010 előtti ciklusokra Tellér Gyula szerint a status quót képző neoliberális alkotmányfelfogás, a frankfurti filozófiának megfelelő társadalomeszme, a globális tőkének olyan kedves, „washingtoni konszenzuson” alapuló gazdaságkoncepció, a neoliberális privatizációs politika (a befektető érdekeinek előtérbe kerülésével), a liberális önkormányzati rendszer, iskolarendszer, kultúrpolitika, sajtóhelyzet nyomta rá a bélyegét.
Az „orbáni korszak”, a rendszer új „összerakásának” peremfeltételei közt Tellér Gyula vertikális kapcsolat címszó alatt sorolja fel a közösségelvű nemzeti rendszert, a teljesítményt és a morális mércét, a történelemértelmezést, a horizontális kapcsolat alatt pedig első helyen a másik emberhez való viszonyt említi, és határozott támadást indít a liberális morálparancs ellen, miszerint – és ezt a részt szó szerint idézte Tusnádfürdőn Orbán Viktor is – „minden szabad, ami más szabadságát nem sérti”.
Aztán a miniszterelnök szinte szó szerint idézte Tellér Gyula tanulmányát a liberálisan szervezett valóságról, melyben az erősebb szab meg mindent („a szomszéd háztulajdonos nem áll be nagy kocsijával a kapubejárómba”).
Majd következik a bibliai idézet Márk evangéliumából: „amit szeretnél, hogy neked cselekedjenek, te is cselekedd azt másnak”. Tellér Gyula szerint az új orbáni rendszer „elkezdett születni”, de az Orbán-féle rendszerépítéssel szemben összeszövetkezett a posztszocialista belső ellenzék és a frankfurtista-posztmarxista EU-bürokrácia. Nem beszélve a mögöttük álló sajtóról és a világ pénzügyi rendszerének EU-bürokrácia által befolyásolt intézményeiről. „Külön érdekes az Egyesült Államok bizonyos köreinek részvétele ebben a játékban” – írta Tellér Gyula, aki tanulmányában nem használja ugyan az illiberális demokrácia kifejezést, de az Orbán Viktor által Tusnádfürdőn elmondott gondolatmenet megjelenik nála.
Munkatársunk a munkaalapú társadalom szóösszetételt sem találta meg a Tellér-dolgozatban, de az ideológus írása erről is szól. Egyik forrásunk az alapkérdést úgy fogalmazta meg: a miniszterelnök a kétharamados parlamenti többséggel már új kereteket szabott a demokratikus intézményrendszernek, és a jogállami kereteket is az erős állam funkcióhoz igazította. „De mi lesz, ha a miniszterelnök találkozik a valósággal, azaz a társadalommal? Azt nem lehet másfél ciklus alatt a maga képére formálni.”
A The New York Times kérése
Szerkesztőségi állásfoglalásban kérte az Európai Uniót a The New York Times az internetes oldalán, hogy ne hagyja következmények nélkül Orbán Viktor miniszterelnök tusnádfürdői beszédét és kormánya egyes intézkedéseit. „Orbán azt hiszi, hogy semmit sem kockáztat” – fogalmazott a liberális amerikai lap. A cikk szerint Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének tovább kell mennie a szokásos dorgálásnál.
„A bizottság azzal kezdhetné, hogy csökkenti azt a 21,91 milliárd eurót, amelyet az EU 2014 és 2020 között Magyarországnak szán az infrastrukturális fejlesztések finanszírozására. Ugyancsak eljárást kellene kezdeményeznie az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkére hivatkozva, amely lehetővé teszi, hogy megvonják a szavazati jogot attól a tagállamtól, amelyben komolyan felmerül a 2. cikkben felsorolt értékek megsértése, beleértve a jogállamiságot, a szabadságot, a demokráciát és az emberi jogokat” – áll az írásban. (MTI)
