Stratégiát vált Orbán Viktor a környezetét idegesítő konfliktusos ügyekben, melyek már rányomják bélyegüket a kormányzására. A miniszterelnök és emberei – így Lázár János és Rogán Antal – nem hajtják végre a Washington által kívánatosnak tartott retorikai fordulatot. Az illetékesek – a tiltólistáról és a korrupciós ügyekről szóló, az amerikai féltől követelt információk hiányában – egyelőre nem is érzik teljesíthetőnek a váltást.

Ám befolyásos kormányzati szereplők elmondása szerint Orbán megelégelte a körkörös védekezést, és offenzívába lendült. Valóban egyik pillanatról a másikra döntöttek a dohányipari szektor sokmilliárdos „egészségügyi hozzájárulásos” különadójáról. Ez a különadó a lex Philip Morris: az amerikai dohányipari óriásnak 6,3 milliárdot kellene a büdzsébe fizetnie 2015-ben.

„A kontrára rekontra lesz a kormány válasza” – értelmezte a helyzetet egyik forrásunk, aki azt feltételezte: a trafikkoncessziók kiosztásának ügyében a Philip Morris „környékén” emlegethettek korrupciógyanút, és ez juthatott el az amerikai nagykövetség munkatársaihoz is. (Lázár János már tavaly azt nyilatkozta, hogy szerinte a PM áll a trafikbotrány mögött.) A különadó bevezetése bármikor aktuális lehetett volna, de a kitiltási ügy és a korrupciós vádak nélkül „nem lett volna valós ötlet” – mondták munkatársunknak.

Régi díszlet, új út Kurucz Árpád / Népszabadság

Azt pedig a „norvég pénzes-ökotársos” konfliktus „eredményének” nevezte magas rangú informátorunk, hogy a norvég távközlési cég, a Telenor esetében állítólag „úgy lesz kihúzva egy opcionálisan hatmilliárdos adókedvezmény, hogy a papír is kiszakadhat”. Az internetadó-szabályozás része lett volna, hogy a társasági adóval mérsékelni lehet a távközlési adót. A vonatkozó passzus a netadó-visszakozás után is maradt, ám most az a kormányzati alaphang, hogy „ez lehet a soha nem létezett adókedvemény”.

„A különadó erős politikai eszköz. És, ha ezek kis csípések is, fájni fognak” – mondta forrásunk, hozzátéve, nincs költségvetési kényszer, a miniszterelnök szerint a gazdasági tárca jól teljesít, a harmadik negyedévben 3,2 százalékos volt a gazdasági növekedés, a Moody’s pedig negatívról stabilra változtatta a magyar adósságkockázati besorolást, továbbá a háromszázalékos hiánycél sincs veszélyben.