Orbán Viktor szerint az EU 2000-ben kitűzött céljai nem valósultak meg, de így is „Európa a legjobb hely a világon", de egyensúlytalanság alakult ki Brüsszel és az EU-tagállamok között, és ez a mai problémák egyik forrása.

Ilyen probléma a menekültkérdés, amelyben „inkompetens, tanácstalan benyomást keltünk", mert „Brüsszelből várjuk a megoldást", amely azonban nem fog jönni. Ezért el is maradt a felkészülés az előre látható folyamatokra, és most minden ellenőrizetlenül zajlik. „Felmerül a kérdés, hogy Brüsszel a jövőben ismét hozzátesz a nemzetek tehetségéhez és cselekvőképességéhez, vagy elvesz belőle, mint eddig" - mondta a kormányfő.

A hatáskörök nyílt vita és az államok beleegyezése nélkül, „lopakodva" kerülnek Brüsszelhez, és egy hatalmas bürokratikus gépezet alakult ki, amely a saját logikáját követi és nem partnerként, hanem vetélytársként kezeli a nemzetállamokat.

Helmut Kohl volt német kancellár soha nem ezt akarta, ő a „kis nemzetek legnagyobb barátja" volt, és a kisebb országok soha egy német kancellár iránt nem viszonyultak akkora bizalommal, mint Kohl iránt. „Ez a bizalom elveszett" - jelentette ki Orbán Viktor.

Arra a kérdésre, hogy Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök vagy Angela Merkel jelenlegi német kancellár felelős-e ezért, a kormányfő azt mondta, hogy az egyensúlyt „gazdasági rendszerünk válsága" bontotta meg, és a „hiba" nem Junckerben vagy Merkelben van, hanem a gazdasági válság rossz kezelésében.

A miniszterelnök igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a menekültpolitikának tagállami hatáskörben kell-e lennie. Kifejtette: a görögök nem tartották be a schengeni szerződés előírásait, és ezzel "lehetetlen helyzetbe hozták Magyarországot és Ausztriát". Magyarország azonban a magyar-szerb határon érvényesíti a szerződés előírásait, és ettől a héttől kezdve a magyar-horvát határon is így tesz. "Meglehet, hogy ez egyeseknek nem tetszik" - mondta Orbán Viktor.

Arra a felvetésre, hogy a német kancellár szerint kerítésekkel nem lehet megállítani az életük védelmében rohanó embereket, a kormányfő úgy reagált: Magyarország nem szomszédos sem Szíriával, sem Irakkal, és akik idejönnek, nem az életükért menekülnek. „Legtöbbjüket migránsnak tartjuk, akik egy jobb életet akarnak" - tette hozzá. Mindenkit megillet az emberi méltósághoz és a biztonsághoz fűződő jog, de „egy német élet vagy egy magyar élet nem jár mindenkinek", csak azoknak, akik "megdolgoztak érte" - mondta Orbán Viktor.

Hozzátette: Európa legfeljebb átmenetileg fogadhat be szükségben szenvedőket, és amikor hazájukban helyreáll a rend és nincsenek többé veszélyben, vissza kell térniük oda. "Nem tudunk mindenkit befogadni" - mondta a kormányfő. Arra a felvetésre, hogy „illiberális" Európát, egy új konzervatív mozgalmat szorgalmaz, elmondta, bizonyos témákat csak bizonyos "kontextusban szabad interpretálni", például a "menekültkérdést", amellyel kapcsolatban a befogadás kultúrája és a határok nyitottsága a divatos, holott a határoknak "nem nyitottnak, hanem ellenőrzöttnek" kell lenniük, de ez illiberális gondolat és politikailag inkorrektnek számít.

Az európai elit nyelve „ideologikus és doktriner", és rögtön szívtelennek és kirekesztőnek bélyegzi azt, aki kimondja, hogy a migránsok 80 százaléka katonai szolgálatra alkalmas korban lévő fiatal férfi. Ez egy „antidemokratikus, liberális nyelv", amelynek megjelenése "ironikus" fejlemény, hiszen a liberalizmus egykor a szabadságot célozta meg, ma viszont annak ellentétét jelenti - mondta Orbán Viktor.

Arra a felvetésre, hogy Merkel a kereszténységre, emberiességre, szolidaritásra hivatkozik, a kormányfő kifejtette: ő mindezen értékek alapján állva más következtetésekre jut, mint a német kancellár. A keresztényi felelősség azt jelenti, hogy hozzá kell segíteni az embereket ahhoz, hogy „folytathassák eddigi életüket", és a keresztény ember elsősorban a gyermekei, szülei, szomszédjai és hazája iránt tartozik felelősséggel.

Európa pedig egy életforma, amelynek része a gondolat és a vallásszabadság, a jogegyenlőség, a férfiak és nők egyenlősége. Ezek „kulturális értékek, amelyeket meg kell védenünk", most viszont Európában "párhuzamos társadalmak" jönnek létre, amelyek nem akarnak igazodni ezekhez az értékekhez.

Az iszlám vallás és kultúra nem olvad össze a keresztény vallással és kultúrával; egy másmilyen életformáról van szó - vélekedett a kormányfő. Kijelentette: „Nem olvasztótégely jön létre, hanem multikulturalizmus egymástól elválasztott társadalmakkal", Magyarország pedig nem akarja ezt.

Az „iszlám kultúra ma erősebb, mint a miénk", jobban tiszteli az életet és nagyobb értéket tulajdonít a családnak, amit a demográfiai mutatók is jeleznek. A magyarok érzik a csontjaikban a 150 éves oszmán uralmat, amelynek idején „egy muzulmán és egy magyar világ létezett", Franciaországban járva pedig ennek "modern változatát" látni, így azt ugyan nem lehet tudni, hogy az integráció sikere eleve kizárható-e, de a példák azt mutatják, hogy eddig nem sikerült.

„Az iszlám soha nem volt Európa része, hanem bejött ide", és szellemi értelemben nem tartozik Európához - mondta Orbán. Hozzátette: nem zárja ki, hogy az iszlám összeegyeztethető a demokráciával, de az arab tavasz „legkeserűbb tanulsága" az, hogy nem a szabadság kibontakozásához vezet a nyugati demokrácia „rákényszerítése" olyan országokra, ahol az „idegenszerű", hanem még „az a kevés is veszendőbe megy, ami volt".