Orbán perelné Goodfriendet, de hatalmasat téved

Ebből a nemzetközi jogász szerint az következik, hogy egy amerikai diplomata budapesti nyilatkozatai miatt Hágában biztosan nem indulna eljárás. Egyébként szerinte annak sincs sok értelme, hogy Vida vagy bárki más Goodfriend ellen közvetlenül az Egyesült Államokban nyújtson be keresetet. Az ottani bíróságok ugyanis valószínűleg arra a következtetésre jutnának, hogy ilyen ügyben nem illetékesek, mert az amerikai diplomata Magyarországon hivatalos minőségében járt el.

Egyetlen lehetősége azért maradt a kormánynak, hogy reagáljon a történtekre. A bécsi egyezmény szerint „a fogadó állam – anélkül, hogy elhatározását indokolnia kellene – bármikor értesítheti a küldő államot arról, hogy a képviselet vezetője vagy a képviselet diplomáciai személyzetének valamely tagja nemkívánatos személy. Valki elmondta, hogy ez a diplomáciai életben ugyan nem ismeretlen, de igen kivételesen alkalmazott eszköz, s általában akkor élnek vele, amikor valakit például kémkedéssel vagy kábítószer terjesztésével gyanúsítanak.

A pillanatnyilag első számú amerikai diplomata nemkívánatos személlyé történő nyilvánítása olyan durva lépés lenne, hogy nyilván nem maradna következmények nélkül. A legkevesebb az lenne – magyarázta –, hogy a washingtoni magyar külképviselet tagjainak nagy része igen gyorsan itthon találná magát. Ennél nagyobb probléma lenne azonban az, hogy a két állam közötti kapcsolatok súlyosan megromlanának, annak minden gazdasági és politikai következményével együtt. Persze lehetséges – tette hozzá –, hogy a magyar kormánynak ma már egyáltalán nincs szüksége szövetségesekre.

Most mit lép egy nemzeti függetlenségére büszke ország?

Orbán az interjúban arra a kérdésre, igaz-e, hogy az amerikaiak által elrendelt beutazási tilalmakra válaszul magyar kitiltási proklamáció készülne, azt felelte: „Úgy fogunk majd eljárni, ahogy egy nemzeti függetlenségére büszke országnak el kell járnia". Ez meglehetősen ködös, idegenrendészeti kérdésekben járatos szakértők szerint értelmezhetetlen kijelentés.

André Goodfriend. Az amerikai ügyvivő kiutasítása olyan durva lépés lenne, amely nem maradna következmények nélkül Teknős Miklós / Népszabadság

Egyelőre kevesen tudhatják, hogy a miniszterelnök pontosan mire gondolt, de forrásaink úgy vélik, nincs könnyű helyzetben, aki a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésének jelenlegi szabályait szigorítani akarja. A harmadik országok – tehát nem uniós tagállamok – polgárainak belépését ma is viszonylag könnyű megakadályozni, ha itt tartózkodásuk sérti a közrendet, a közbiztonságot vagy a nemzetbiztonságot. Ilyenkor az érintett bírósághoz fordulhat, de legfeljebb azt érheti el, hogy a tilalmat elrendelő hatóságot indokolásra kötelezik. Valamit pedig mindig ki lehet találni.

Szakértők felhívták ugyanakkor a figyelmet arra, hogy Magyarország a schengeni térség tagja, tehát a közúti átkelőkön nincs semmilyen határellenőrzés. Így aki bejutott az unió területére, hozzánk is jöhet. Ha viszont a nálunk nem kívánatos személyt a schengeni tiltólistára is feltetetnék, az azt jelentené, hogy ő – mondjuk az amerikai adóhatóság vezetője – nemcsak hozzánk, hanem a schengeni térség egyetlen országába, így Franciaországba vagy Hollandiába sem léphetne be. Könnyű kiszámítani egy ilyen döntés politikai következményeit.