galéria megtekintése

Több százmilliárdot is felajánlana Orbán

Az írás a Népszabadság
2015. 09. 21. számában
jelent meg.


Csuhaj Ildikó
Népszabadság

A problémát kezeljék ott, ahol keletkezett – ezt szeretné Orbán Viktor és kormánya, de ennek megvalósításáért jelentős összeget is kész felajánlani a kabinet. Amennyiben mind a 28 tagállam csatlakozik, úgy Magyarország költségvetése egy százalékát is befizetné egy olyan alapba, ami segít elapasztani a menekültek áradatát. Orbán olyan javaslattal akar Brüsszelbe utazni a héten, amely támogatókra találhat.

A David Cameron által képviselt brit menekültpolitikai modellhez áll közel az a magyar javaslatcsomag, amelyet Orbán Viktor a szerdai EU-csúcson képviselhet – mondták a Népszabadságnak a miniszterelnökhöz közeli források. Munkatársunk azt szerette volna megtudni, hogy az, amit a magyar álláspontról Balog Zoltán elvi szinten megfogalmazott az ATV Szabad szemmel című műsorában, milyen konkrét cselekvési tervet rejt.

Az emberi erőforrások minisztere a műsorban „nagyon jónak” nevezte a brit eljárást. London a közel-keleti konfliktuszónában a Szíriához közeli, az ENSZ által működtetett menekülttáborból fogadna be több ezer szír rászorulót, hogy őket közvetlenül Nagy-Britanniába utaztassa. Lapunknak más források megerősítették:

Orbán Viktor a kontrollált menekültbefogadási mechanizmust képviseli.

 

Kérvény a távolból

Az egyik legfontosabb cél az embercsempész-hálózatok kiiktatása, ennek érdekében pedig a menekülteket biztonságos úton kell célországukba eljuttatni. Ez azt jelentené, hogy nem vonulnának át fél Európán – és főként nem Magyarországon. Orbán Viktor már korábban utalt arra, hogy Magyarország nagykövetségein bárki jelentkezhet, hogy menekültként vagy bevándorlóként nálunk akar élni.

„Ezt el fogjuk bírálni, s a végén megmondjuk, hogyha menekült vagy, akkor a nemzetközi konvenciók szerint van-e itt helyed, vagy egy másik országban kellene inkább lenned. Ha pedig bevándorló vagy, akkor megmondjuk, hogy akarunk-e veled együtt élni, van-e rád szükségünk, tudunk-e neked helyet adni?” – fogalmazott. A kormányfő (hasonlóan más uniós tagállamok vezetőihez) azt szeretné, ha nem Európában, hanem még

a háborús övezet közvetlen szomszédságában nyújtanák be menedék iránti kérvényüket az emberek.

Lapunknak kormánykörökből azt mondták: a másik magyar alapelv szerint csak kríziszónákból, háborús országokból fogadjon be menekülteket az unió.

Elrettentő példa Tovarnik pályaudvarán. A magyar kormány rendezett beutaztatást akar
Elrettentő példa Tovarnik pályaudvarán. A magyar kormány rendezett beutaztatást akar
Antonio Bat / MTI/EPA

„A konfliktust ott kell kezelni, ahol létrejött” – az lenne a magyar politika elvi állásfoglalása. Ez azonban nem feltétlenül jelenti a probléma részvétlen eltolását: forrásaink szerint szűk körben a miniszterelnök már tett említést egy olyan elképzeléséről, hogy Magyarország hajlandó lenne felajánlani éves költségvetése egy százalékát az Európára nézve beláthatatlan veszélyeket hordozó menekültkrízis kezelésére, amennyiben a többi 27 tagország saját büdzséje terhére csatlakozna hozzánk.

Fájdalomdíj Keletre

A magyar javaslatcsomagról hivatalos döntés még nincs – nyomatékosította informátorunk, hozzátéve: „óriási összegről lenne szó. Amennyiben a lehetséges felajánlás a kiadások egy százalékát jelenti, úgy

163 milliárd forintról beszélhetünk, a költségvetési főösszeggel számolva már 330 milliárdról”.

Orbán Viktor részéről nem lenne igazán meglepő még egy ilyen volumenű felajánlás sem, hiszen a kormányfő már többször megfogalmazta, hogy az európai cselekvési terv kiindulópontja egy uniós pénzügyi alap létrehozása lehetne.

Orbán ajánlattal készül Tuskhoz
Orbán ajánlattal készül Tuskhoz
Mario Salerno / MTI/EURÓPAI TANÁCS

Orbán elképzelései szerint az unió egyeztetne a menekülthelyzetben érintett frontországokkal, mint amilyen Törökország, és a huszonnyolcak által összeadott pénzalapból pénzügyi segítséget nyújtanának annak érdekében, hogy „a bevándorlási szándékú, menekült helyzetben lévő emberek” problémáját ott, a térségben kezeljék. Az EU-s tagországok „hány milliárd eurót fognak még költeni a hozzájuk beérkezettek ellátására ahelyett, hogy azt a pénzt odaadnák azoknak az országoknak, amelyek a válságövezetek szomszédságában találhatók, és ahol az ideáramló embereket először föl kéne tartóztatni? (...) Kevesebbe kerülne, és erkölcsileg nem lehetne kifogásolni a magatartásunkat” – érvelt korábban Orbán.

A magyar álláspont szerint a Brüsszel által javasolt hot spotokat is az Európai Unió határain kívül kell felállítani.

Nem szitokszó a kvóta

Hot spotnak neveznék azokat a táborokat, amelyekben a menekültek kérelmeit uniós alkalmazottak dolgoznák fel, és ahonnan pozitív válasz esetén közvetlenül jutna el a kérvényező a célországba. Utóbbiakat a nagy nyugati EU-államok tervei szerint egy kötelező kvóta segítségével jelölnék ki, ezt azonban a magyar kormány eddig mereven elutasította.

Ám a kvótarendszer tekintetében is finomított álláspontján Orbán Viktor. A múlt héten a miniszterelnök már úgy nyilatkozott: ha a menekültkvóta EU-s törvény lesz, azt nekünk is el kell fogadnunk. A rendkívüli EU-csúcs Donald Tusk bejelentése szerint szeptember 23-án, szerda este 6 órakor kezdődik Brüsszelben. Az azt megelőző napon az uniós országok belügyminiszterei tanácskoznak Brüsszelben.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.