Kérvény a távolból
Az egyik legfontosabb cél az embercsempész-hálózatok kiiktatása, ennek érdekében pedig a menekülteket biztonságos úton kell célországukba eljuttatni. Ez azt jelentené, hogy nem vonulnának át fél Európán – és főként nem Magyarországon. Orbán Viktor már korábban utalt arra, hogy Magyarország nagykövetségein bárki jelentkezhet, hogy menekültként vagy bevándorlóként nálunk akar élni.
„Ezt el fogjuk bírálni, s a végén megmondjuk, hogyha menekült vagy, akkor a nemzetközi konvenciók szerint van-e itt helyed, vagy egy másik országban kellene inkább lenned. Ha pedig bevándorló vagy, akkor megmondjuk, hogy akarunk-e veled együtt élni, van-e rád szükségünk, tudunk-e neked helyet adni?” – fogalmazott. A kormányfő (hasonlóan más uniós tagállamok vezetőihez) azt szeretné, ha nem Európában, hanem még
a háborús övezet közvetlen szomszédságában nyújtanák be menedék iránti kérvényüket az emberek.
Lapunknak kormánykörökből azt mondták: a másik magyar alapelv szerint csak kríziszónákból, háborús országokból fogadjon be menekülteket az unió.
|
Elrettentő példa Tovarnik pályaudvarán. A magyar kormány rendezett beutaztatást akar
Antonio Bat / MTI/EPA |
„A konfliktust ott kell kezelni, ahol létrejött” – az lenne a magyar politika elvi állásfoglalása. Ez azonban nem feltétlenül jelenti a probléma részvétlen eltolását: forrásaink szerint szűk körben a miniszterelnök már tett említést egy olyan elképzeléséről, hogy Magyarország hajlandó lenne felajánlani éves költségvetése egy százalékát az Európára nézve beláthatatlan veszélyeket hordozó menekültkrízis kezelésére, amennyiben a többi 27 tagország saját büdzséje terhére csatlakozna hozzánk.
Fájdalomdíj Keletre
A magyar javaslatcsomagról hivatalos döntés még nincs – nyomatékosította informátorunk, hozzátéve: „óriási összegről lenne szó. Amennyiben a lehetséges felajánlás a kiadások egy százalékát jelenti, úgy
163 milliárd forintról beszélhetünk, a költségvetési főösszeggel számolva már 330 milliárdról”.
Orbán Viktor részéről nem lenne igazán meglepő még egy ilyen volumenű felajánlás sem, hiszen a kormányfő már többször megfogalmazta, hogy az európai cselekvési terv kiindulópontja egy uniós pénzügyi alap létrehozása lehetne.
|
Orbán ajánlattal készül Tuskhoz
Mario Salerno / MTI/EURÓPAI TANÁCS |
Orbán elképzelései szerint az unió egyeztetne a menekülthelyzetben érintett frontországokkal, mint amilyen Törökország, és a huszonnyolcak által összeadott pénzalapból pénzügyi segítséget nyújtanának annak érdekében, hogy „a bevándorlási szándékú, menekült helyzetben lévő emberek” problémáját ott, a térségben kezeljék. Az EU-s tagországok „hány milliárd eurót fognak még költeni a hozzájuk beérkezettek ellátására ahelyett, hogy azt a pénzt odaadnák azoknak az országoknak, amelyek a válságövezetek szomszédságában találhatók, és ahol az ideáramló embereket először föl kéne tartóztatni? (...) Kevesebbe kerülne, és erkölcsileg nem lehetne kifogásolni a magatartásunkat” – érvelt korábban Orbán.
A magyar álláspont szerint a Brüsszel által javasolt hot spotokat is az Európai Unió határain kívül kell felállítani.
Nem szitokszó a kvóta
Hot spotnak neveznék azokat a táborokat, amelyekben a menekültek kérelmeit uniós alkalmazottak dolgoznák fel, és ahonnan pozitív válasz esetén közvetlenül jutna el a kérvényező a célországba. Utóbbiakat a nagy nyugati EU-államok tervei szerint egy kötelező kvóta segítségével jelölnék ki, ezt azonban a magyar kormány eddig mereven elutasította.
Ám a kvótarendszer tekintetében is finomított álláspontján Orbán Viktor. A múlt héten a miniszterelnök már úgy nyilatkozott: ha a menekültkvóta EU-s törvény lesz, azt nekünk is el kell fogadnunk. A rendkívüli EU-csúcs Donald Tusk bejelentése szerint szeptember 23-án, szerda este 6 órakor kezdődik Brüsszelben. Az azt megelőző napon az uniós országok belügyminiszterei tanácskoznak Brüsszelben.
