A terv nem új. Lázár János, amikor tavaly arról beszélt, hogy az uniós, területalapú támogatások kifizetését 1200 hektár fölött teljes egészében megvonják, éppen hasonló arányú mezőgazdaságot vizionált. Nyilatkozata arról szólt, hogy az eddigi „korrupt” támogatási rendszert úgy alakítják át 2015-től, hogy megerősítik benne a falumegtartó és agrárius jelleget, a kisvállalkozók arányát a mostani 50 százalékról 80-ra tornásszák fel a nagybirtokok ellenében. Az kap segítséget a kormánytól – jegyezte meg –, aki munkahelyet teremt. Hozzátette, hogy az iparszerű növénytermesztéssel foglalkozókat korlátozni fogják, s előnyt élveznek az állattartók és a kertészeti családi vállalkozók.
E mostani fejlemények azt jelentik, hogy a nagybirtokok elleni kormányzati harc már nemcsak vízió, hanem meg is indult, hiszen a területalapú támogatásokra éppen a napokban kell bejelentkezni,
így hamarosan kiderül az is, hogy kibe és mekkorát sikerült rúgni.
Talán éppen azért hozakodott elő ezzel a témával most a kormányfő, hogy felvezesse a hírt: visszavágják a legnagyobbakat.
|
| Fotó: H. Szabó Sándor / ORFK |
Az agrárium átalakításának ezzel az irányvonalával azonban több baj is akad. Ez a megközelítés nem nagyon vesz tudomást a piac felépítéséről, és mintha arról is megfeledkezne, hogy a kis- és középbirtokosi réteg tőkeellátottsága ijesztően alacsony. Az egyik forrásunk úgy fogalmazott, hogy az, aki 2015. év elején komolyan hisz a törpebirtokok számának növelésével javítható mezőgazdasági hatékonyságban, versenyképességben, az „hozzá nem értő amatőr”.
Aligha kétséges, hogy az átalakítási szándék valóban eltalál majd olyanokat, akiket a kormányfő szeretne. Így Simicska Lajosnak is bevisznek majd komoly ütéseket, az azonban kérdés, hogy más gazdálkodások, egyébként elgázolni talán nem szándékozott vállalkozások mennyire sérülnek meg.
Egyáltalán nem biztos, hogy a sebesültek köre kicsi lesz.
A hazai agrárpolitika szerint hatalmas, több ezer hektáros területek tulajdonjoga egy kézbe nem kerülhet. A birtokrendszerek éppen ezért sok helyen földbérleteken alapulnak. Persze akadnak olyan, egyetlen személyhez köthető csoportok, amelyek hatalmas területek fölött diszponálnak. Arról viszont nem lehet elfeledkezni, hogy az 1200 hektár felett gazdálkodó agrárvállalkozások tulajdonosi körét döntő részben a környező falvakban élő, a magántulajdonukat összeadó s azt közösen művelő emberek alkotják. Ezek a gazdálkodók maguknak teremtettek munkahelyet. Így Orbán Viktor terve nem kizárólag oligarchákat, hanem kistulajdonosokat is elér majd.
Ez például már igaz az 1200 hektár felett megvont földalapú támogatásokra is. Arról nem is beszélve, hogy ezek a gazdálkodó szervezetek egyes régiókban valóban nagyon nehezen nélkülözhető szerepet töltenek be. – Bármennyire fáj is ez a politikai vezetőknek – fogalmazott egyik forrásunk –, a családi, a kis- vagy az őstermelők számára olyan szolgáltatásokat is nyújtanak, amelyeket ők maguk képtelenek lennének elvégezni. Ha utóbbiak nem tudják bérelni a szükséges szolgáltatásokat tőlük, akkor tevékenységük ellehetetlenül. Emellett a tömörülések szétverése azt a veszélyt is magában hordozza, hogy a földbérleti szerződéseket is felmondják, így egyes tulajdonosok azt a jövedelmüket is elveszthetik, amelyek eddig megvoltak.
|
| Fotó: H. Szabó Sándor / ORFK |
Kormányoldalon általános a vélemény, hogy majd jönnek helyükbe mások, és ők viszik tovább a „boltot”. A földtörvény viszont nagyon világosan megmondja, ki és hogyan lehet bérlő, s
a kritériumoknak az érkezők egyáltalán nem biztos, hogy megfelelnek.
Ám ha igen, akkor sem biztos, hogy az újak rendelkeznek megfelelő piaci kapcsolatokkal, mezőgazdasági eszközökkel. Márpedig ha nem, akkor a korábbi ügymenet folytatása nehézkes lesz, s ebbe sokan beleroppanhatnak.
A kormány nagybirtokokat visszavágó törekvése valóban súlyos károkat okozhat, ha a terv rosszul sül el. Becslések szerint az 1200 hektár fölött gazdálkodó mintegy 500 tömörülés a magyar mezőgazdasági termelés negyedét produkálja. A szektor foglalkoztatottjainak 50 százalékát is ezek alkalmazzák, a honi állatállomány közel 40 százalékát is ezek nevelik, s a szántóföldi vetőmagok közel felét is ezek a gazdaságok állítják elő. Vagyis ha a nagybirtokok elleni támadás félrecsúszik, akkor az ágazatban foglalkoztatottak száma és a termelés szintje is csökkenhet.
