galéria megtekintése

Orbán kezd megint elszállni, pedig egyszer már megbukott

23 komment


Csuhaj Ildikó

A kabinetkormányzásra való áttérés egyszer már megbukott, a mostani kísérlet célja, hogy Orbán Viktor látszólag felülemelkedhessen a napi politikán.

„Tíz óránál előbb ne kezdődjenek a kormányülések, 10-12 napirendi pontnál ne legyen több, dél körül pedig fejeződjön is be, az ebéd az olyan polgári dolog, különösen egy polgári kormánynál” – Orbán Viktor információnk szerint így indokolta a kormánykabinetek létrehozását. Tegyük hozzá: 2010-ben. Az előző ciklusban a kormányszervezeti törvény alapján egyszer már alakultak kabinetek. Akkor úgy döntöttek, hogy „a kormány kiemelt fontosságú (...) ügyekben a kormány ülései előtti állásfoglalásra kabinetet hozhat létre, amelynek tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek, illetve a miniszterelnök által kijelölt személyek”.

Hat évvel ezelőtt még nem volt szó politikai kormányzásról, az össz­kormányzati szempontnak – Orbán Viktor akaratának – mindenekfölötti érvényesítéséről sem, legalábbis nem olyan prezidenciális magasságokba való emelésével, mint most.

A hivatalosan szerdán létrehozott stratégiai és gazdasági kormánykabineteknek tehát már volt előképük: kormányzati forrá­saink emlékezete szerint akkor a társadalompolitikai kabinet tanácskozásait Réthelyi Miklós humáncsúcsminiszter, a gazdasági kabinetet pedig Matolcsy György volt nemzetgazdasági miniszter vezette.

 

Különös, hogy a két testület nem intézményesült, (a nemzetbiztonsági kabinet viszont igen, ma is változatlanul működik). Ezt forrásaink azzal indokolták, hogy a kabinetek munkálkodását „tömény frusztráció” kísérte, mert érdemi egyeztetések folytak ugyan a két kabinetben – előkészítve a kormányüléseket – viszont a miniszterelnök általában felülírta a kabinetek döntéseit.

Fotó: Veres Viktor / Népszabadság

Érvényes döntések nem is születhettek a tárcák közötti egyeztetéseken, hiszen az alkotmány, de az azóta megszületett új alaptörvény szerint is alkotmányellenes lenne, ha kormánydöntéseket a kormány nevében nem formálisan a kormányülésen hoznának – mondta lapunknak egy kormányközeli szereplő.

Azaz a most felállított Lázár János által vezetett stratégiai, illetve a Varga Mihály által irányított gazdasági kabinetben sem születhetnek a kormányéval azonos „jogkörű” döntések.

Viszont komoly döntésmegelőző egyeztetési folyamatokat kell kezelnie a testületeket vezető minisztereknek. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter már mint az előző ciklus miniszterelnökségi államtitkára dinamizálta a döntés-előkészítést az államtitkári értekezleteken, és a tárcák között is.

S hogy Orbán az őszi politikai szezonkezdet előtt újrarendezi-e a belső hatalmi vonalakat, a gazdasági érdekkörök bevonásával, vagy egyszerűen csak megunta a 70 napirendi pontról szóló, és olykor hajnalig tartó kormányüléseket, most még nem látszik egyértelműen. A két feltevés nem is zárja ki egymást. Rogán Antal mindenesetre mindkét kabinet állandó résztvevője lesz, közvetlenül képviselve a miniszterelnököt, és a kormányzati retorika szerint persze az embereket/választókat. A politikai kormányzás lényege ugyanis fideszes megfogalmazásban az, hogy a szakmai-partikuláris érdekeket minden esetben felül kell írnia a társadalmi érdeknek. A felelős miniszterek nyilván első számú feladata lesz ennek a menedzselése és a tárcák közötti viták feloldása, végül kompromisszumos javaslat előterjesztése egy-egy ügyben.

Orbán pedig ennek a munkarendnek az eredményeképpen

még távolabbra kerül a vitás kormányzati szakmai részletkérdésektől

és prezidenciális magasságokba emelkedve az idejét és energiáit a 2018-as választási kampány népszerű intézkedéseinek az előmozdítására és személyes imázsépítésére fordíthatja.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.