galéria megtekintése

Orbán: Izmos népszavazásra van szükség

21 komment


Csuhaj Ildikó

Izmos népszavazást szeretne Orbán Viktor a kötelező uniós kvótáról, az iszlamizálódás pedig alkotmányos tilalom alá esik Magyarországon – mondta az alaptörvény 5 éves ünnepségén. Kövér László rendszerváltásnak nevezett alkuról beszélt, Schmitt Pál morális töltetről.

Az iszlamizálódás alkotmányos tilalom alá esik Magyarországon – mondta Orbán Viktor azon az ünnepségen, melyet a Schmitt Pál által 2011. április 25-én aláírt, a Fidesz és KDNP által megszavazott alaptörvény 5. születésnapjára rendeztek az Országház felsőházi termében. (Az ellenzék bojkottálta az eseményt, Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője a parlamenti ülésen, napirend előtt mondta el lesújtó véleményét az alaptörvényről.) A miniszterelnök zárszavában – legalább tucatszor mondott automatikusan "alkotmányt", és csak néhányszor használta az alaptörvény megnevezést – határozottan az uniós kötelező kvóta ellen kampányolt, és a saját tízpontos akciótervét népszerűsítette.

"Terroristáknak nincs köztünk helye, a demográfiai válságot jogunk van saját eszközökkel kezelni" – hangoztatta, és az alaptörvény preambulumát, a Nemzeti hitvallást lefordítva a napi politikai cselekvés nyelvére, azt mondta: a magyar kormánynak nem áll módjában olyan népmozgásokat támogatni, amelyek az alaptörvény nemzeti hitvallásában vállaltakkal ellentétes eredményre vezetnek. A magyar állampolgárok megvédésére vonatkozó alkotmányos kötelezettség teljesítéséhez szerinte "tudnunk kell, kik akarnak hozzánk jönni és miért, vagyis jogunkban áll megválasztani, kivel akarunk együtt élni és kivel nem". Ez nem áll ellentétben a menekültek egyetemes védelmének elvével – állította Orbán Viktor, aki szerint Közép-Európa előáll újszerű javaslatokkal, e térséget életerő, tetterő, cselekvőképesség jellemzi, szellemi reneszánsz, míg az Európai Unió nem tudja, honnan jött, nincs jövőképe, rövidlátó, holott a számok tükrében a világ vezető hatalmának kellene lennie.

Az unió ostorozásában Orbán Viktor ezúttal odáig jutott, hogy felvetette: "Az EU miért fordítja szembe saját tagállamaival az erejét?" Az uniós jogosítványok kontra nemzeti szuverenitás kérdésében a miniszterelnök uniós bírósági döntést vár. Előbb-utóbb eljutunk olyan bírósági döntésekhez, hogy a migránsvita "a fényes tekintetű" európai bíróság elé kerül, de a szuverenitás nem pusztán jogi kérdés" – mondta. S mint kiderült, azért is fontos számára a kvóta referendum, hogy előtte "a magyar nép egy izmos népszavazással világossá tegye a szuverenitás fontosságát".

 

"Mindenki győzze le a gerjedelmet!"

A miniszterelnök az előtte felszólalók megállapításaira is reagált. Szájer József egyik meglátása kapcsán – az alaptörvény normaszövegének főfogalmazója megdicsérte a volt szocialista igazságügy-minisztert, Vastag Pált – Orbán Viktor azt mondta, a magyar baloldal erénye, hogy megértette (még ha nem is mindenki), hogy egyes fontos hatásköröket nem átadtunk az EU-nak, hanem közösen gyakoroljuk. "Az alkotmány csatában született meg, politikai küzdelemben, mi a győztesek vagyunk, ezt a csatát mi nyertük meg" – hangoztatta a miniszterelnök, aki ismét Szájer Józsefet idézve azt kérte mindenkitől, "mosolyogjunk, de a mosoly legyen európai és udvarias, nem kárörvendő, nem kaján, mindenki győzze le a gerjedelmet".

Orbán Viktor
Kovács Tamás / MTI

Orbán Viktor azt is állította, hogy a magyar nép nem volt passzív szemlélője az alkotmányozó küzdelemnek, a konzultáción született véleményt érvényesítették. De nem volt mindig boldog, például arra, hogy adjanak-e a gyerekeknek olyan választójogot, melyet a szüleik gyakorolhatnának a nagykorúságukig, a magyar nép nemet mondott, így az nem lett része az alkotmánynak. Hálás szívvel köszönte meg Schmitt Pálnak, hogy aláírta az alaptörvényt mint államfő, pedig tudták, hogy "a külső idegen erők soha nem fogják neki megbocsátani". Ők soha nem bocsátják meg, mi meg soha nem felejthetjük el neki – mondta a miniszterelnök.

Kövér László felszólalása kapcsán pedig az a kérdés jutott Orbán Viktor eszébe: lehet-e szilárd az alkotmány, ha a viták nem jutnak nyugvópontra? A válasza úgy hangzott: igen, ha sikeres korszaknak veti meg az alapjait, és felívelő korszak következik utána. És igen, lehet békességben együtt élni azzal, hogy az ellenzékkel a szellemi koncepcióik kizárják egymást, lehet békés együttélést megvalósítani, ez csak akarat kérdése, ez a békés egyet nem értés kultúrája, ahol – idézzük – a koponyákat nem beszakítják, hanem összeszámolják a demokráciában a felek.

Trócsányi László igazságügyi miniszter felszólalása kapcsán bírálatot is megfogalmazott Orbán Viktor, természetesen nem az alaptörvénnyel kapcsolatosan. Azzal nem elégedett, hogy az alkotmányban lefektetett elvek lassan testesülnek meg a közigazgatási és bírói döntésekben.

A köszöntőt mondó Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke azt a nyitó kérdést fogalmazta meg, "Hogyan lehet megjavítani azt, amiben minden eredendően rossz?" Emlékeztetett, hogy a hatályos alaptörvény nem értéksemleges, míg a szerinte a rendszerváltozás utáni alkotmányból hiányzott az identitás- és értékválasztás.

Kövér: "Rendszerváltásnak nevezett politikai alku"

Kövér László vastapsot kapott a felsőházi teremben. A házelnök arról beszélt, hogy az első alkotmány bolsevik volt, a második szovjet mintájú, de még a "rendszerváltásnak nevezett politikai alku" közepette írt harmadik mögött sem volt nemzeti közmegegyezés. Az új, öt éve elfogadott alaptörvény körüli hisztériát az élet cáfolta – mondta Kövér László, aki szerint az alaptörvény elutasítói szellemileg ellenszegülnek még ma is. Kövér László a nemzeti szuverenitás zálogát látja a jelenlegi alaptörvényben, míg ellenzői, a külföldi bírálók is a globalista paradigma szerint kritizálnak. " Európa-szerte szellemi ostrom alatt állnak ma is a nemzetek, az egyházak" – állította a házelnök.

Kövér László
Kovács Tamás / MTI

Schmitt Pál a "morális töltetről"

"Az új alkotmánynak végre van morális töltete" – ezt mondta Schmitt Pál volt államfő, aki a plágiumbotrányába bukott bele 2012 tavaszán. Úgy fogalmazott, hogy az alaptörvény "egyfajta erénytükör", a szöveg pedig maga jól értelmezhető, korszerű és magyar. Az alaptörvény felidézi azokat az értékeket, amiért jó magyarnak lenni. A volt államfő elmesélte azt is, hogy a Szentatyától, XVI. Benedek pápától kért tanácsot egy audiencián, hogy milyen formában kerülhetne az új magyar alaptörvénybe a kereszténység. Végül Schmitt Pál sajnálatosnak nevezte, hogy az ellenzék "a rövid távú érdekeit szem előtt tartva" nem szavazta meg az alaptörvényt, és a mostani ünnepségtől is távol maradt.

Szájer József EP-képviselő arról beszélt, voltak, akik öt éve gúnyolták és alkalmatlan tákolmánynak nevezték az alkotmányt. Holott Magyarország az öt éve elfogadott alkotmánynak köszönhetően egy biztos és stabil sziget a viharos világban, ahol az állam nem adta fel feladatát, hogy megvédje állampolgárait. Az alaptörvény olyan eszközöket biztosít, amelyek segítenek megvédeni 1000 éves szuverenitásunkat – hangoztatta. Az alaptörvény-ünnepség elején bevonultak Magyarország történelmi zászlajai, és Hetényi Milán vezetésével a képviselők elénekelték a Himnuszt. A végén kivonultak a zászlók, és a jelenlévők a Szózat eléneklésével búcsúztak.

Bélyeggel is ünnepeltek

Az ünnepség előtt az Országház északi társalgójában bélyeg- és érmebemutató volt. Szauer Tamás, a Magyar Posta vezérhelyettese azzal ünnepelte az alaptörvényt, hogy kiadtak egy bélyeget, Gerhardt Ferenc MNB-alelnök pedig arról beszélt, hogy az Alaptörvény fontos következménye, hogy nem Magyar Köztársaság vagyunk, hanem Magyarország. A rendezvényen Schmitt Pál volt államfő is kapott egyet az MNB által kibocsátott, 10 ezer forintos címletű ezüst emlékéremből, amelyen az alaptörvény látható.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.