Orbán: Izmos népszavazásra van szükség

"Mindenki győzze le a gerjedelmet!"

A miniszterelnök az előtte felszólalók megállapításaira is reagált. Szájer József egyik meglátása kapcsán – az alaptörvény normaszövegének főfogalmazója megdicsérte a volt szocialista igazságügy-minisztert, Vastag Pált – Orbán Viktor azt mondta, a magyar baloldal erénye, hogy megértette (még ha nem is mindenki), hogy egyes fontos hatásköröket nem átadtunk az EU-nak, hanem közösen gyakoroljuk. "Az alkotmány csatában született meg, politikai küzdelemben, mi a győztesek vagyunk, ezt a csatát mi nyertük meg" – hangoztatta a miniszterelnök, aki ismét Szájer Józsefet idézve azt kérte mindenkitől, "mosolyogjunk, de a mosoly legyen európai és udvarias, nem kárörvendő, nem kaján, mindenki győzze le a gerjedelmet".

Orbán Viktor Kovács Tamás / MTI

Orbán Viktor azt is állította, hogy a magyar nép nem volt passzív szemlélője az alkotmányozó küzdelemnek, a konzultáción született véleményt érvényesítették. De nem volt mindig boldog, például arra, hogy adjanak-e a gyerekeknek olyan választójogot, melyet a szüleik gyakorolhatnának a nagykorúságukig, a magyar nép nemet mondott, így az nem lett része az alkotmánynak. Hálás szívvel köszönte meg Schmitt Pálnak, hogy aláírta az alaptörvényt mint államfő, pedig tudták, hogy "a külső idegen erők soha nem fogják neki megbocsátani". Ők soha nem bocsátják meg, mi meg soha nem felejthetjük el neki – mondta a miniszterelnök.

Kövér László felszólalása kapcsán pedig az a kérdés jutott Orbán Viktor eszébe: lehet-e szilárd az alkotmány, ha a viták nem jutnak nyugvópontra? A válasza úgy hangzott: igen, ha sikeres korszaknak veti meg az alapjait, és felívelő korszak következik utána. És igen, lehet békességben együtt élni azzal, hogy az ellenzékkel a szellemi koncepcióik kizárják egymást, lehet békés együttélést megvalósítani, ez csak akarat kérdése, ez a békés egyet nem értés kultúrája, ahol – idézzük – a koponyákat nem beszakítják, hanem összeszámolják a demokráciában a felek.

Trócsányi László igazságügyi miniszter felszólalása kapcsán bírálatot is megfogalmazott Orbán Viktor, természetesen nem az alaptörvénnyel kapcsolatosan. Azzal nem elégedett, hogy az alkotmányban lefektetett elvek lassan testesülnek meg a közigazgatási és bírói döntésekben.

A köszöntőt mondó Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke azt a nyitó kérdést fogalmazta meg, "Hogyan lehet megjavítani azt, amiben minden eredendően rossz?" Emlékeztetett, hogy a hatályos alaptörvény nem értéksemleges, míg a szerinte a rendszerváltozás utáni alkotmányból hiányzott az identitás- és értékválasztás.

Kövér: "Rendszerváltásnak nevezett politikai alku"

Kövér László vastapsot kapott a felsőházi teremben. A házelnök arról beszélt, hogy az első alkotmány bolsevik volt, a második szovjet mintájú, de még a "rendszerváltásnak nevezett politikai alku" közepette írt harmadik mögött sem volt nemzeti közmegegyezés. Az új, öt éve elfogadott alaptörvény körüli hisztériát az élet cáfolta – mondta Kövér László, aki szerint az alaptörvény elutasítói szellemileg ellenszegülnek még ma is. Kövér László a nemzeti szuverenitás zálogát látja a jelenlegi alaptörvényben, míg ellenzői, a külföldi bírálók is a globalista paradigma szerint kritizálnak. " Európa-szerte szellemi ostrom alatt állnak ma is a nemzetek, az egyházak" – állította a házelnök.

Kövér László Kovács Tamás / MTI

Schmitt Pál a "morális töltetről"

"Az új alkotmánynak végre van morális töltete" – ezt mondta Schmitt Pál volt államfő, aki a plágiumbotrányába bukott bele 2012 tavaszán. Úgy fogalmazott, hogy az alaptörvény "egyfajta erénytükör", a szöveg pedig maga jól értelmezhető, korszerű és magyar. Az alaptörvény felidézi azokat az értékeket, amiért jó magyarnak lenni. A volt államfő elmesélte azt is, hogy a Szentatyától, XVI. Benedek pápától kért tanácsot egy audiencián, hogy milyen formában kerülhetne az új magyar alaptörvénybe a kereszténység. Végül Schmitt Pál sajnálatosnak nevezte, hogy az ellenzék "a rövid távú érdekeit szem előtt tartva" nem szavazta meg az alaptörvényt, és a mostani ünnepségtől is távol maradt.

Szájer József EP-képviselő arról beszélt, voltak, akik öt éve gúnyolták és alkalmatlan tákolmánynak nevezték az alkotmányt. Holott Magyarország az öt éve elfogadott alkotmánynak köszönhetően egy biztos és stabil sziget a viharos világban, ahol az állam nem adta fel feladatát, hogy megvédje állampolgárait. Az alaptörvény olyan eszközöket biztosít, amelyek segítenek megvédeni 1000 éves szuverenitásunkat – hangoztatta. Az alaptörvény-ünnepség elején bevonultak Magyarország történelmi zászlajai, és Hetényi Milán vezetésével a képviselők elénekelték a Himnuszt. A végén kivonultak a zászlók, és a jelenlévők a Szózat eléneklésével búcsúztak.