Orbán forradalomra készül Európában, átvenné a vezetést is
Orbán Viktor szellemileg fényévekkel van az európai kollégái előtt, és így valóban vezeti Európát. Ennek ellenére mindig körön kívüli politikus marad, ez törvényszerű karaktere – G. Fodor Gábor, a Századvég igazgatóhelyettese fogalmazta meg ezt a némileg túlzó értékelést egy héttel ezelőtt, a miniszterelnök tusnádfürdői beszéde után. Munkatársunknak viszont a kormányoldalon azt mondták, hogy Orbán Viktor nem néptribuni, hanem intézményesített európai posztot céloz meg.
Forrásaink politikusi pályaívének e lehetséges stációját 2022-re datálják, de az eseményektől függően – például a bevándorlás, terrorcselekmények vagy épp a Brexit hatása miatt – akár ciklus közben is látnak rá esélyt.
|
Orbán Viktor és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Ki kapja majd a taslit?
Eric Vidal / Reuters |
Azt a miniszterelnök is tudja, reálisan nincs esélye arra, hogy az uniós politikai testület, az Európai Tanács elnöke legyen a lengyel, azaz szintén közép-európai Donald Tusk mandátumának lejárta után, az unió kormányának, az Európai Bizottságnak a vezetése pedig „lázálom" lenne a részéről. De – teszik hozzá forrásaink – egy új EU-intézmény élére aspirálhat, ha a Brexit után a V4-eknek sikerül „forradalmasítani" Brüsszelt, visszaszorítanák például az Európai Parlament túlhatalmát, csakúgy, mint az Európai Bizottság politikai szerepvállalását.
Ami Orbán uniós szerepvállalását illeti, a jelenlegi előkészítő fázisban a miniszterelnök változatlanul revolverezi, gyengíti Brüsszelt, azt sulykolja, hogy a európai politikai elit, vezetés megbukott, a progresszív erő, a kreativitás, azaz a bölcsek köve a közép-európai térségben keresendő. Sőt, szerinte, ha arról beszélünk, „hogyan képzeljük el Európa fővárosát, akkor gyakrabban jut eszünkbe Budapest, mint Brüsszel". A platform azonban változott: a Brüsszel elleni háborúját immár nem magányos fekete bárányként, hanem a V4-es pozícióból szeretné megvívni, e „mini-EU-s" szövetség mögé pedig – egy uniós bevándorlásellenes hadseregtől elhatárolva – közös haderőt is szorgalmaz. A „jogalap" most az uniós szerepvállalására az az általa rendelt Századvég-felmérés, amely az ő helyzetelemzését és értékelését igazolja: az európaiak 60 százaléka szerint egyértelmű a terrorizmus és a migráció közötti összefüggés, 63 százalékuk szerint pedig a migráció megváltoztatja Európa kultúráját. Ősszel pedig nyilván a kvótaellenes népszavazás eredményével számol.
Forrásaink egy másik lehetséges forgatókönyvről is beszéltek: ha sikerül 2018-ban a Fidesznek kétharmados többséget szereznie, az európai szerepvállalását pedig például Angela Merkel jövő tavaszi győzelme a német választásokon nehezített vállalkozássá tenné, nem kizárt, hogy Orbán Viktor megcélozná a Sándor-palotát. Áder János utódját szintén jövő tavasszal választják meg öt évre, azaz a következő parlamenti választás évében járna le hivatalosan az új államfő mandátuma is, forrásaink szerint viszont ettől függetlenül a 2022-es parlamenti választások előtt meg lehetne választani az immár prezidenciális jogkörökkel bíró új köztársasági elnököt.
Ez esetben a miniszterelnöknek egyszerűen csak át kell költöznie a Várban a karmelita kolostorból a szomszédos Sándor-palotába – ahová 2000 óta készül.
