A UNHCR szerint a riasztó számok főként az elhúzódó szíriai polgárháborúnak köszönhetőek, illetve annak a mintegy 15 konfliktusnak – Elefántcsontparttól, Jemenen át egészen Pakisztánig –, amely az elmúlt öt évben nem oldódott meg. Az Iszlám Állam egy egész régiót destabilizált, a dzsihadisták előrenyomulása sokakat késztetett menekülésre.
A mostani „új" hullámnak ugyanakkor megvannak a sajátosságai, amelyek Európa-szerte a menekültügyi rendszer újragondolását eredményezték. A legfőbb ezek közül az, hogy az emberek a korábbinál sokkal nagyobb számban, drámai körülmények között érkeznek Európába. Yves Pascouau, az Európai Politikai Központ elemzője szerint
ez a „bumm" csak a közvéleményt érhette meglepetésként,
szakértők ugyanis már régóta figyelmeztettek, hogy a menekülthullám egyszer csak eléri Európát, ám erről a döntéshozók nem vettek tudomást.
„Ez a hullám azért is más, mert az emberek a saját szemükkel látják, mi történik. A szíriai konfliktus jó ideje kezelhetetlen, de sokáig az EU határain kívülre szorult, nem láttunk ennyi menekültet. A helyzet romlásával azonban mind nagyobb tömegek keltek át a Földközi-tengeren, beléptek az EU területére, aminek következtében a szemünk előtt öltött testet a konfliktus. A média is rengeteget foglalkozik vele, így a döntéshozóknak már kezelni kell a helyzetet" – nyilatkozta a Népszabadságnak a francia szakember.
A korábbi évekhez képest sokkal többen tudnak átkelni a tengeren, mert az olasz partoktól pár száz kilométerre fekvő Líbia teljes káoszba süllyedt.
Az észak-afrikai országot rivális milíciák irányítják, nincsenek kompetens hatóságok, határőrizet, s az elmúlt néhány évben sokat fejlődött a rendkívül jövedelmező embercsempészet.
Alessandra Venturini azt emelte ki, hogy a folyamatban az infotechnológia fejlődése is nagy szerepet játszik. „Sokkal könnyebb információhoz jutni, mint korábban. A mobiltelefonok és az internet segítségével gyorsan és szinte ingyen terjednek a hírek. Az emberek tudják, miként juthatnak segítséghez más országokban. De fontos megjegyezni, hogy ez az információ nem mindig objektív, az érintettek gyakran csak a jó történeteket hallják, azt nem, valójában mivel is jár eljutni Európába" – mutatott rá Venturini.
A menekültek egy része a konfliktusövezetek szomszédságában található táborokból érkezik Európába. A szíriai menekültek 97 százaléka Törökországban, Libanonban, Jordániában, Irakban és Egyiptomban él. Az elhúzódó polgárháború jelentős nyomás alá helyezte ezeket a kormányokat. Van olyan ország, ahol valóban úgy tűnik, hogy „megtelt a csónak":
az 5,8 milliós Libanon lakosságának már közel negyede szíriai menekült.
Közülük kevesen tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, a lakhatásuk sincs megoldva, így komoly társadalmi feszültségek alakultak ki a helyiek és a menekültek között. „Biztonságban élnek, hiszen nem a haláltól tartva ébrednek reggelente. De a szó tágabb értelmében nincsenek biztonságban. Sok szíriai rendkívüli szegénységben él, és úgy van vele, hogy inkább máshol, északon próbál szerencsét" – mondta Yves Pascouau, aki szerint a következő években újabb rekordokat fog dönteni a menekültek száma. Ez esetben a krízis várhatóan továbbra is kiemelt szerepet kap majd a politikai párbeszédben.
|
Az emberek a korábbinál sokkal nagyobb számban, drámai körülmények között érkeznek Európába
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Pascouau kollégája, Andreia Ghimis szerint a bevándorlás kormányok és pártok általi tematizálása is az „új" hullám egyik jellemzője. „Egyes politikusok arra használják ezt a tragikus helyzetet, hogy bevándorlásellenes nézeteiket hangoztassák, legitimálják a programjukat és növeljék a szavazótáborukat. Az EU-s állampolgárok még mindig szenvednek a gazdasági válság hatásaitól, és attól tartanak, hogy az anyagi erőforrásokat munkahelyteremtés helyett a migránsok integrálására költik. A vitát érzelmek vezérelik, csak nagyon ritkán alapul tényeken, és szinte soha nem objektív" – mondta lapunknak a migrációs szakértő.
