Orbán érvényessége a tét

2016-10-01 06:00:00

A legfrissebb felmérések szerint erősen kétséges, hogy érvényes lesz-e a népszavazás. Bár a kormány most már másra helyezné a hangsúlyt.

Az országos közhangulatot hiszterizáló, pénzt nem kímélő féléves kormányzati propaganda ellenére arra van nagyobb esély, hogy a kormányoldal által történelminek aposztrofált migráns- és kvótaellenes referendumon Orbán Viktor nem kap dübörgő, Brüsszelig is elhallatszó felhatalmazást az uniós döntéshozatal átrajzolására. A népszavazás tétjét meghatározó kormányzati nyilatkozatok változása legalábbis arra enged következtetni, hogy nagy a baj, már ami a „dübörgést", azaz az érvényességet illeti. A Hír Tv-hez tegnap olyan hírek jutottak el, hogy a Fidesz választmányi ülésén Kósa Lajos frakcióvezető már azzal a blöffel próbálta az ellenzéki részvételi hajlandóságot fokozni, hogy közölte: lemond a kormány, ha a kizárólag Fodor Gábor mikropártja által javasolt igenek kerülnek többségbe a holnapi referendumon. Azt nyilván nem merték megkockáztatni, hogy Orbán lemond, ha érvénytelen a népszavazás, azaz nem vesz részt legalább 4,14 millió szavazó. Ez a Jobbik követelése volt, de Lázár János kancelláriaminiszter úgy reagált: „álom, álom, édes álom".

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Való igaz, a referendum Orbán keresztes hadjárata a kötelező kvóta és Brüsszel ellen, a miniszterelnök ezzel az akcióval kísérelte meg kompenzálni februárban, hogy az Európai Tanács ülésén egyetértett a kötelező kvótáról szóló határozattal, ami miatt a Jobbik támadni kezdte. A tétet hónapokon keresztül maga a miniszterelnök emelte olyan mondatokkal, hogy Magyarország és a gyermekeink jövőjéről van szó. Megjelentek olyan kormánypárti víziók is, hogy az EU helyett valamiféle európai kalifátus jön létre évtizedeken belül. Orbán tíz nappal ezelőtt még úgy fogalmazott: „itt most el fog dőlni Magyarországnak a sorsa, és talán Európáé is". Három nappal ezelőtt pedig még mindig arról beszélt, hogy ha eredményes lesz a népszavazás, meggyőző erejű, akkor abból más természetű lépések következnek, „mintha satnyább".

OLVASÓLISTA

Belföld

A migránsok megisszák a pálinkánkat!

Belföld

„A félelem és a gyűlölet fogságában élünk” - tömegtüntetés volt a Kossuth téren

Gazdaság

Megroggyant a világ egyik legnagyobb bankja, pénzügyi katasztrófa fenyeget

Külföld

Ellenállt az uszításnak Németország "vörös szigete"

Sport

Rasmussen: Ilyen szurkolótábor talán sehol sincs a világon

További cikkek

Nyáron a közvélemény-kutatások mérései szerint szárnyaltak a „nemek" – a Nézőpont Intézet májusban készült felmérés alapján a „kényszerbetelepítést" a magyarok 77 százaléka már a plakátkampány beindulása előtt elutasította. A Századvég később hasonló elutasítási arányt mért, 82 százalékra taksálva a nemek arányát. Viszont napvilágot láttak olyan feltételezések, hogy a valódi közhangulatot csak a belső Fidesz-kör használatára szánt „VIP-felmérések" jelzik pontosan. Lapunkhoz eljutó információk szerint, hogy a belső mérések a részvételi arányit illetően 38-48 százalékos mezőben „mozognak". Erre rímel, hogy a Medián a napokban 42 százalékos részvételi hajlandóságot mért. Tegnap a Republikon Intézet mérése is azt jelezte, hogy referendum érvényessége kérdéses. Adataik szerint a választók 51 százaléka ígéri biztosra a részvételét, és további 23 százalék valószínűsíti azt, csakhogy a biztosan voksolók közül 3 százaléknyian érvénytelen szavazat leadására készülnek. A Závecz Research közvélemény-kutatása is billegő eredményt mutatott, nekik 51 százalék állította, hogy elmegy voksolni és érvényesen szavaz.

S hogy miért olyan érdekes az érvényesség? Miért fontos, hogy a totális mozgósítással – az országot elárasztó, tízmilliárd forintot felemésztő hirdetések mellett 700 helyszínen állítottak fel standokat, 200 vidéki fórumot tartottak és aktivisták hadát, kormányhivatalnokokat, önkormányzati alkalmazottakat állítottak csatasorba – több mint 4 millió választó járuljon az urnához? Mert Orbán Viktor szava akkor nagyobb a kvótaháborúban, ha deklarálni tudja: képes volt az egész – de legalább a fél – nemzetet mozgósítani a migránsok Magyarországra áramlását megakadályozandó. Ha negyven százalék alatt lesz a részvétel, a nemek aránya pedig 90 százalék alatt marad, akkor az már nehezen magyarázható, „kínos" – fogalmazott lapunknak egy befolyásos fideszes politikus.

A Katolikus Rádiónak csütörtökön adott interjúban a miniszterelnök már csak „érzelmi" kérdésnek nevezte az érvényességet, és noha kilátásba helyezte, hogy 3-án Brüsszelbe indul, inkább népmesei hősnek láttatta magát, tarisznyáról és hamuba sült pogácsáról beszélt. Azt érzékeltette, mindegy mennyien mennek el szavazni, mert akik otthon maradnak, a döntést a voksolókra bízzák. Figyelemreméltó, hogy Rogán Antal, a kampány kommunikációs felelőse is arról beszélt a TV2-nek: akárhányan is járulnak az urnákhoz, a nép akaratát Brüsszelnek el kell fogadni. Szerinte a 3 milliónyi nemleges szavazat éppúgy kötelező, mint ha több lenne. Persze arra a felvetésre, hogy a közvélemény-kutatások szerint nem lesz érvényes a referendum, Rogán úgy válaszolt: ő másféle kutatásokat ismer. Akkor viszont érthetetlenek a részvételi hajlandóságot és a népszavazás érvényességét bagatellizáló fideszes nyilatkozatok.

Akiknek hiába üzent Orbán

Sokan izgatottan várják a vasárnapi referendum részvételi adatait, hogy kiolvashassák belőlük, érvényes lett-e a népszavazás. Van egy információ, ami már most a rendelkezésünkre áll, és nem sok jót ígér a szavazatmaximálására törekvő Fidesznek. Úgy fest, a határon túli magyar közösségeket nem izgatja ez a voksolás. Csütörtök estig a választásra jogosult külhoniak 28,6 százaléka küldte el a szavazatát tartalmazó levelet a Nemzeti Választási Irodának. Ez azért is figyelemre méltó, mert 2014-ben a választásokat megelőző harmadik napig a külhoniak 63 százaléka már leadta a voksát. Két évvel ezelőtt rendkívül nagy volt az aktivitásuk.

Bár a 2010 és 2014 között kettős állampolgárságot szerzett határontúliaknak csak 38 százaléka kért választójogot is, ők éltek is a jogukkal: 82 százalékuk beküldte a voksát. Azóta tovább nőtt a a határon túlról, zömében a szomszédos országokból jelentkező választópolgárok száma – 193 ezerről 275 ezerre –, ami egyben növelte a választópolgárok öszszámát is.

Ez kihatással lehet a népszavazás érvényességére, hiszen az akkor lesz sikeres, ha a választópolgárok legalább fele érvényes voksot ad le. Most a határon túliak nemcsak passzívabbak, mint két éve, de közülük 8945-en hibásan is töltötték ki a dokumentumokat, így voksuk érvénytelen lesz. Mint azt a múlt héten kiszámoltuk, a külhoniak szavazata akkor nyom legalább annyit a latba, mint 2014-ben, ha ismét voksol a regisztráltak kétharmada. Akkor még egy 48 százalékos anyaországi aktivitás mellett is eredményes lesz a népszavazás. Amennyiben viszont a hazai felmérések igaznak bizonyulnak, és idehaza 50 százalék körül alakul az érvényesen szavazók aránya, a határontúliaknak viszont csak a 40 százaléka – azaz úgy 100 ezer választó – adja fel levélszavazatát, akkor eredménytelen lesz a referendum. M. László FerencKépalá Fotó:

kvótanépszavazás

megosztom twitter kinyomtatom