Orbán elővette a fegyverét

Orbán Viktor évek óta kommunikációs csodafegyvernek tartja az össznépi levelezést. Legutóbb azután vetette be, hogy több tízezer tiltakozó meghátrálásra kényszerítette az internetadó bevezetésének ügyében – a világhálóval kapcsolatos nemzeti konzultációt a kormányfő Deutsch Tamásra bízta.

A Fidesz elmúlt fél éves népszerűségvesztését eddig nem sikerült megállítani, a párt az Ipsos legutolsó mérése szerint már csak 21 százalékon áll az összes választókorú körében. Bár mindenki magabiztosságot próbál sugallni, de szemmel látható, hogy lényegében a teljes kormányzati kommunikáció azon erőlködik, hogy valamiképp elmozdítsa Orbán Viktort és a Fideszt a holtpontról. Ennek részeként megpróbálják leválasztani Orbánról az egyre nagyobb indulatokat kiváltó főtanácsadóját, Habony Árpádot, s már harcba állították a feleségét, Lévai Anikót is, aki a Story magazinban beszélt az „emberarcú” kormányfőről, családapáról és férjről.

Ebben a helyzetben találta Orbán Viktort a csütörtöki rendkívüli EU-csúcs, amelynek apropója az európai szinten valóban aggasztó menekültkérdés volt. A tagországok vezetői úgy döntöttek, hogy a további földközi-tengeri tragédiák megfékezése érdekében megháromszorozzák az EU határőrizeti művelete, a Triton költségvetését. A menekülteket szállító embercsempészek ellehetetlenítése és hajóinak megsemmisítése szintén prioritást élvez majd a jövőben. A migrációs válság megoldása érdekében több tagállam – köztük Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság – hajókat, helikoptereket és pénzt ajánlott fel a műveletekhez, ám lapunk tudomása szerint Magyarország nincs a felajánló országok között. A Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztálya a hét elején azt nyilatkozta a Népszabadságnak, hogy eddig a „Triton művelethez specifikus magyar hozzájárulás nem történt”.

Nagyon úgy néz ki tehát, hogy a miniszterelnök inkább idehaza próbál politikai tőkét kovácsolni a témából. Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott pénteki nyilatkozatában azt hangsúlyozta, a bajba jutott embereket meg kell menteni, de közben olyan politikát kell kialakítani, ami segít nekik, hogy ott maradhassanak, ahol születtek. „Európa határait meg kell védeni!” – szögezte le. Szerinte „nincs szükség” bevándorlókra, de ez is olyan kérdés, amire a júliusi EU-csúcson kell majd választ találni, ahol a koszovói menekültek kérdése is előkerülhet majd. Orbán szerint jobb lenne, ha a tagállamok maguk dönthetnék el, hogyan akarják megfékezni a menekülthullámot.

A miniszterelnök nem hagy sok kétséget afelől, hogy miként tekint a menekültekre, s ez áthatja a nemzeti konzultáció 12 kérdését is. Ezek ugyanis egytől egyig az idegenellenességre építenek. A kormányfő így nagy valószínűséggel nem csak maga és pártja népszerűségét szeretné növelni, de a Jobbik vitorlájából is kifogná a szelet arra építve, hogy a magyarok közel négytizede is hasonlóképp gondolkodik.

A Tárki 1992 óta vizsgálja Magyarországon az idegenellenesség alakulását. Legutóbb tavaly áprilisában készült ilyen felmérés. Akkor a felnőtt lakosság 39 százaléka választotta azt az idegenellenesnek tekinthető állítást, hogy „az országba menedékkérő ne tehesse be a lábát”. A megkérdezettek 10 százaléka tekinthető idegenbarátnak, aki szerint minden menedékkérőt be kell fogadni. A többség – a megkérdezettek 51 százaléka – mérlegelné a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának lehetőségét. A most indított nemzeti konzultációra adott válaszok a kitöltés esetlegessége miatt nem tekinthetők reprezentatívnak. A kormány célja valószínűleg nem is az, hogy valós képet kapjon.