 |
Hillary Clinton
Reuters |
Orbán és a Fidesz vezetése rendszeresen tesz utólag szerencsétlennek bizonyuló nyilatkozatokat az amerikai elnökválasztással kapcsolatban. Négy éve az akkor még külügyi államtitkár Szijjártó Péter vett részt a republikánusok tampai elnökjelölő konvencióján, s vont párhuzamokat az ott Mitt Romney beszédében felvázolt tervek és a magyar kormány gazdaságpolitikája között. 2008-ban az akkor még ellenzékben lévő Orbán személyesen ment el a Saint Paulban tartott konvencióra, ahol azt nyilatkozta: „Sarah Palin alelnökjelölt asszonyt semmilyen botrány nem veszi körül, nagyon kiváló jelölt. Nagyon régen láttam ilyen tehetséges politikust." Hozzáfűzte, úgy érzi, hogy „a McCain-Palin páros győzelmi esélyei erősödnek... úgy tűnik, hogy a demokratáknak nincs sok mondanivalójuk az igazán fontos kérdésekről". „A republikánusoknak – folytatta – az a nagy előnyük, hogy jelöltjük mégis csak egy hős, a szó legősibb értelmében vett nemzeti hős". Ugyanez a McCain aztán 2014 decemberében „neofasiszta diktátornak" nevezte Orbánt, pedig abban az évben személyesen is találkozott vele Budapesten, így nem volt tájékozatlan a magyarországi helyzetről.
Orbán Trumpot támogató tusványosi kijelentése az idei republikánus konvenció után két nappal hangzott el. Ekkor tudni lehetett, hogy a komplett Bush család és sok más vezető republikánus politikus bojkottálta a rendezvényt, és már kirobbant a Demokrata Párt országos bizottságának belső levelezése miatti botrány. Az is köztudomású volt: az amerikaiak az orosz titkosszolgálatokat sejtik a kiszivárogtatás mögött. Cikkek jelentek meg arról, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ártani akar Clintonnak, és szeretné, ha Trump lenne az elnök . Ebben a légkörben különösen érdekes, hogy Orbán csatlakozott a moszkvai véleményhez.
Orbán és Putyin motivációjában annyi mindenképpen közös, hogy személyes ellenszenvet táplálnak Hillary Clinton iránt. Putyin 2011-ben kis híján belebukott az ellene zajló tüntetésekbe, amelyeket szerinte az akkori amerikai külügyminiszter támogatott. Orbán szintén 2011-ben került konfliktusba a Tom Lantos Intézet megnyitására érkező Clintonnal, akinek a jogállamiságot leépítő magyar kormányzati lépésekre tett kritikus megjegyzéseit az MTI először elhallgatta. Néhány hónappal később a magyar kormány megpróbálta letagadni, hogy az amerikai diplomácia jegyzékben – úgynevezett demarsban – részletezte, hol lát gondokat. Az új alaptörvény érvénybe lépése előtti napokban Clinton levelet küldött Orbánnak.
A szöveget akkor a Népszabadság hozta nyilvánosságra: „Ismét nyomatékosan arra kérem Önt, hogy úgy vezesse át Magyarországot a fontos reformokat eredményező törvények általi változásokon, hogy közben megőrzik az egyéni szabadságjogokat és a szükséges fékek és ellensúlyok rendszerét" – írta egyebek mellett az amerikai külügyminiszter. Azóta férje, Bill Clinton volt elnök is többször bírálta a magyarországi helyzetet.
Hosszú évtizedek tapasztalata szerint az amerikai–orosz viszony a pragmatikus republikánus adminisztrációk alatt viszonylag jobb, míg az emberi jogok jelentőségét hangsúlyozó demokrata párti kormányzatok alatt feszültebb. Orbán helyzete ebből a szempontból kiegyensúlyozott: az ő amerikai megítélése már 2001 ősze óta rossz, függetlenül attól, ki lakik a Fehér Házban. Ez valószínűleg most sem változik, hiszen a jóslatok szerint így is, úgy is helyén maradhat az amerikai külügyben Európával foglalkozó Victoria Nuland. A helyettes államtitkár eredetileg republikánus kinevezett, és lehet róla tudni, hogy súlyos elvi fenntartásai vannak az Orbán-féle kormányzással kapcsolatban.
Michelle Obama csendesítette le a háborgókat
 |
Fotó: Lucy Nicholson / Reuters |
Zűrös volt a demokrata elnökjelölt-állító konvenció első napja Philadelphiában. A Bernie Sanders vermonti szenátort támogató delegáltak bekiabálásokkal adták mindenki tudtára, nem elégedettek azzal, hogy Hillary Clinton lesz pártjuk jelöltje. Sokan attól sem riadtak vissza, hogy átvegyék a republikánusok által kitalált szlogent, amelynek lényege: börtönbe Hillaryval! Egyetlen szónok volt, aki annyira magával ragadta a hallgatóságot, hogy elhallgatott az aréna: Michelle Obama. A first lady a sajtóhírek szerint korábban nem szeretett kampányolni. A férjével folytatott kemény előválasztási harc után Clinton sem volt a szíve csücske. Hétfőn mégis ő mondta a legfontosabb beszédet, meleg szavakkal állt ki Clinton mellett, és hevesen támadta Trumpot – anélkül, hogy kiejtette volna a nevét. A beszéd olyan jól sikerült, hogy az amerikai sajtó felvette: politikai pályára kellene lépnie. Ám Obama sem volt elég ahhoz, hogy egyesítse a pártot, amelyet hétvégén súlyos válság rázott meg. A párt elnöke lemondásra kényszerült, amikor a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott e-mailekből kiderült, hogy nem volt semleges az előválasztási harcban, hanem Clintont támogatta. Ez ismét felbőszítette a Sanders-híveket, akiket saját jelöltjük sem tudott lecsillapítani. (K. A.)
