Orbán egyre idegesebb

Mindamellett az is aggodalomra ad okot, hogy az eddig – néhány alkalomtól eltekintve – professzionálisnak bizonyult kormányzati kommunikációs gépezet már azt megelőzően összezavarodott, mielőtt Vida Ildikó NAV-elnök a Magyar Nemzet-interjúban beszélt volna arról, hogy a kormány már hetekkel ezelőtt tudott a kitiltásáról. Ráadásul a „külső támadásos” elmélettel szemben (az amerikaiak a korrupciós vádakra alapozott kitiltásokkal állítólag a magyar államrendet, és így közvetve Orbán Viktor pozícióját destabilizálják) az Egyesült Államok számára leginkább a „jó szövetséges Orbán Viktor” lenne a megfelelő, aki alkalmazkodik az amerikai elvárásokhoz.

A magyar fél viszont állítólag nem rendelkezik pontos információkkal arról, mik is a szóban forgó elvárások. Azt evidensnek gondolják, hogy például Vida Ildikó menesztése, illetve a magyar–orosz kapcsolatok lazítása (Paks, Déli áramlat) olyan gesztusok lennének, melyeket az Egyesült Államok részéről komolyan értékelnének. Ezeket viszont Orbán Viktor – legalábbis egyelőre – nem szeretné meglépni, mert egyenrangú partnernek gondolja magát minden szövetségessel a NATO-ban és az Európai Unióban is. Kedden a Déli áramlat megépítése kapcsán azt mondta: a magyar energiabiztonsághoz az kell, hogy amit megtehettek a németek – megépítették az Északi áramlatot –, azt megtehessék a magyarok is.

A közeledést szolgálná, ha a magyar fél fehér asztal mellett mondaná el, miként gondolkoznak a konzervatívok Magyarországon a transzatlanti kapcsolatokról, a szövetségesi viszonyról, a magyar érdekről – mondta munkatársunknak az egyik, angolul kiválóan beszélő kormánypárti parlamenti képviselő, aki korábban rendszeresen kávézott amerikai diplomatákkal, aztán elmondása szerint volt egy szünet, és most ismét kap meghívásokat.

Horváth András: Az adóhatóság csak maszatol

A kitiltási botránytól függetlenül meghosszabbította az ügyészség azokat a nyomozásokat, amelyekben a volt adóhatósági alkalmazott, Horváth András is érintett. Két ilyen ügy van folyamatban, az egyik a Horváth által elkövetett hivatali visszaélést, rágalmazást vizsgálja, a másik pedig az általa tett feljelentés nyomán indult. Utóbbi hivatali visszaélés és más bűncselekmények tárgyában indult. Horváthot egyetlen alkalommal kereste meg a nyomozó hatóság, amikor tanúvallomást tett. Azóta ezt a vallomást nem kellett sem megismételnie, sem kiegészítenie.

Az elhíresült zöld dosszié, és gazdája, Horváth András Reviczky Zsolt / Népszabadság

Szerinte az ügyben a kormányzat igyekszik összekeverni a szálakat, az áfacsalások és feljelentések kapcsán előtérbe került Bunge ugyanis több szálon is „kötődik” a NAV-hoz. A vállalat ellen is indult vizsgálat, méghozzá a gyártandó étolaj alapanyagának beszerzése ügyében. Ez információi szerint még folyamatban van, ám ezt ellenőrizni nem lehet, a hatóságot köti ugyanis az adótitok, a cég pedig nem köteles válaszolni.

Az étolajgyártásban Horváth szerint lényegében nem lehet megmaradni fekete-, így áfamentes beszerzés nélkül. Aki mindent tisztességesen csinál, az egyszerűen nem bírja a versenyt, muszáj valamekkora részt feketén beszerezni. Szerinte a vizsgálat során a fő elemek a hiányzó kereskedők, a fiktív számlák voltak. Vagyis nem az, hogy az egész szektor fertőzött, csak annyi, hogy egy-két szereplő próbált ügyeskedni. Ez pedig mindössze elszigetelt eredményt hozhat.

A következő kérdés az előállított étolaj értékesítése. Itt a Bunge jelezte a hatóságnak – a Bonafarmmal együttműködve –, hogy az étolajpiacon durva visszaélések vannak. Emiatt a normálisan működő cégek nem tudnak versenyképes árat meghatározni, hiszen a polcokon olyan olaj is van, amit az előállítás költsége alatt áraztak be. Ezt a jelzést, kifogást állítólag semmibe vette a hatóság – a NAV szerint viszont ez nem igaz, állandóak voltak az ellenőrzések, majd a büntetőfeljelentések és letartóztatások.

Tény, hogy a NAV hatalmas akciókat hajtott végre az áfacsalók megállítására, és sorra indultak meg a vizsgálatok az erre épülő értékesítési láncok ügyében. Az más kérdés, hogy a kereskedői szektorig sosem jutottak el ezek az ügyek. Pedig az ilyen sztorik vége jellemzően az, hogy a termékek papíron elhagyják az országot, valójában a boltok polcaira kerülnek. Ez a kör azonban eddig nem állt bíróság elé. Az sem lenne utolsó, ha kiderülne, ennek mi az oka.

A harmadik tényező az ügyben a korrupciós történet – mondta Horváth. Szerinte ezek különálló történetek, és nem kellene ezeket összemosni.

Ami az őt érintő ügyészségi nyomozást illeti, egyszerre bizakodó és csalódott. Nem érti, hogy ha van mit vizsgálnia az ügyészségnek, akkor őt miért gyanúsítják továbbra is. Azzal kapcsolatban viszont valamelyest derűlátó, hogy a nyomozás mégis hozhat valami eredményt. Bár szerinte hatalmas horderejű dolgokat nem fog majd megállapítani az ügyészség, inkább valami közepesen botrányos ügyet fog feltárni és nyilvánosságra hozni. Azt nem lehet tudni, hogy a kitiltási botrány volt-e bármilyen hatással a nyomozásra, csak annyi bizonyos, hogy a hosszabbítás oka nem ez volt.

A Horváth András által megfogalmazott vádakkal kapcsolatban megkerestük a Bunge Zrt.-t. A cég írásos válaszában közölte: a vállalat nem áll semmilyen áfacsalással összefüggő vizsgálat alatt. Mint írták, a társaság mindenben eleget tesz a magyarországi adózási követelményeknek, belső folyamataira, döntéshozatalára, etikai magatartására a magyar és uniós jogszabályokon túl a legszigorúbb amerikai tőzsdei szabályozások is vonatkoznak. „A társaság nem kíván kommentálni találgatásokra alapozott sajtómegjelenéseket, és kéri a média képviselőit, hogy hagyjanak fel a valótlan információk közlésével a Bunge Zrt.-vel kapcsolatban” – fogalmaztak.