Az egyezmények aláírása után Orbán tisztelettel megköszönte „Putyin elnök úrnak", hogy meglátogatott bennünket, mint mondta, ez „megtiszteltetés" Magyarország számára. Aztán arról beszélt, hogy hosszú tanácskozás után vannak, Oroszország és Magyarország megerősítette az együttműködését, és olyan megállapodásokat kötöttek, amelyek jól szolgálják Magyarország érdekeit. Magyarországnak szüksége van Oroszországra, hogy ésszerű áron jussunk energiához. Orbán meggyőződéssel szólt arról is, hogy az együttműködés és jó viszony nemcsak Magyarország, de egész Európa érdeke, minél előbb rendezni kell az Európa Unió és Oroszország viszonyát. Oroszország „kirekesztése nem ésszerű" dolog.
Ukrajna kapcsán Orbán egyetlen szóval sem bírálta az orosz felet, nem beszélt Ukrajna szuverenitásáról sem, azt emelte ki, hogy az Európai Unió is azért jött létre, hogy Európában ne legyen több háború, „ráadásul nekünk magyaroknak van kettőszázezer érvünk" – utalt a kárpátaljai magyar kisebbségre –, hogy Ukrajnában béke legyen.
Gáz lesz
Ami a gázellátást illeti, Orbán bejelentette, hogy politikai egyetértés megszületett arról a mostani, 1996-os szerződés keretein belül, hogy az eddig Magyarország által fel nem használt gázt a jövőben felhasználhassuk, és mindig az igénybevételkor fizessünk. Ezzel „biztonságba helyeztük" a magyar családok energiaellátását és a magyar ipar működését is – sulykolta ismét.
A miniszterelnök ezen a ponton tartotta szükségesnek megjegyezni, hogy az Oroszországgal szembeni EU-szankciók és a válaszlépések is sokat ártottak. „Természetesen mi tiszteletben tartjuk a szankciókat és válaszlépéseket is, de mi abban bízunk, hogy a meglévő érdekkülönbségeket Oroszország és az Európai Unió között a béke eszközével leszünk képesek kezelni a jövőben is".
Putyin ezután azt mondta, hogy „nagyon hálás" a magyar vezetésnek és a miniszterelnöknek, hogy ellátogathatott Budapestre, akkor, amikor a felszabadulás 70. évfordulóját ünnepelhetjük. Az orosz elnök nagyon konstruktívnak nevezte a tárgyalásokat, számos példával támasztotta alá, hogy van potenciálja a gazdasági együttműködésünk szélesítésének, a Paks 2 projektet Magyarország számára „nagyon kedvező" üzletnek nevezte – mivel kedvezményes hitelt adtak –, és ő is megjegyezte, ez az üzlet teszi majd lehetővé, hogy az energiaforrások árát csökkenteni lehet majd Magyarországon, valamint tízezer új nagyon jó munkahelyet fognak létrehozni.
Putyin a gázszállítás kapcsán azt ígérte, Moszkva „nemcsak hogy pozitívan fogja megvizsgálni azokat a kérdéseket, amelyeket a magyar fél vetett fel a tárgyalások során, hanem megbeszéltük azt is, hogy ezeket mind megoldjuk" – tette hozzá. Az orosz elnök azt mondta, hogy a megbeszélésen a gáztárolók felhasználását is érintették, de részleteket nem közölt. Emlékeztetett, hogy kénytelenek voltak a Dél Áramlat projektet lezárni, de – tette hozzá – bízik abban, hogy a magyar partnerekkel létrehozott vegyes vállalatot fel tudják majd használni, amikor "a török barátaikkal" megvitatják az új gázszállítási verziót, és továbbra is készen állnak a kölcsönösen kedvező partnerségre, és az orosz energiahordozók szállítására. Az orosz elnök azt is megemlítette, hogy a Mol olajlelőhelyeket tár fel Nyugat-Szibériában.
Nem ragadna le a vereségnél
Putyin beszélt arról is, hogy az orosz fél elégedett a kulturális, tudományos, oktatási kapcsolatokkal is, és hivatalosan is bejelentette a főkonzultus megnyitását Kazanyban. Azt külön kiemelte, hogy noha látogatása zsúfolt volt, a szovjet katonák temetkezési helyén koszorút helyeztek el. Ezen a ponton – kicsit megköszörülve a torkát – megköszönte „magyar barátainak", hogy „ilyen tisztelettel emlékeznek az orosz katonákra és tisztekre". És meghívta Moszkvába Orbánt, hogy vegyen részt a háború 70. évfordulóján a Győzelem napi ünnepségen.
Ezt követően hangzottak el az újságírói kérdések; Orbán az állami televízió gázszállításról szóló kérdésére részletesebben elmondta, a szerződés szerint ilyenkor az igénybe nem vett gázmennyiségért is fizetni kell, de „ma arról állapodtunk meg, hogy a jó együttműködésre való tekintettel lehetőség nyílik arra, hogy ennek a szerződésnek a keretein belül a felek akaratának kölcsönös egybeesésével a föl nem használt mennyiséget a következő években Magyarország felhasználhatja úgy, hogy majd akkor fizet érte, amikor igénybe veszi. Ez nagy megkönnyebbülés számunkra" – fogalmazott, hozzátéve, az év végéig van idő, hogy ennek a pontos, szövegszerű, szerződéses formáját megalkossák, de szerinte a szándéknyilatkozat volt a legfontosabb.
Putyin ehhez a maga részéről azt tette hozzá, hogy a Gazprom mint gazdasági vállalat készen áll arra, hogy a fel nem használt gázmennyiséget átütemezze a következő időszakokra. Szavaiból kiderült, hogy a föld alatti gáztárolók tárolási lehetőségét is növelik.
|
| Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Az orosz elnököt megkérdezték az ukrán válságról is. A Minszkben kötött tűzszüneti megállapodásra vonatkozó kérdésre úgy válaszolt, amennyiben sikerül, tehát minél gyorsabban sikerül megoldani a haderő kivonását és a fegyverek kivonását, akkor a tűzszünet reális fázisba kerül – azaz fegyverletételre szólított fel. Komoly összecsapások csak Debalceve környékén vannak – tette hozzá, de arra számít, hogy „a felelős ukrán személyek" nem fogják meggátolni az ukrán hadsereg katonáit abban, hogy letegyék a fegyvert. „Természetesen veszíteni mindig rossz. Annak, aki vesztett, annak mindig rossz, különösen, ha a bányászoknak és traktoristáknak kell a győzelmet vindikálni" – utalt a szeparatistákra. „De az élet megy tovább, és úgy gondolom, nem kell itt leragadnunk. Még egyszer ismétlem, a legfontosabb feladat: emberéleteket kell megmenteni, azokét, akik most ott vannak, tehát el kell érni, hogy vissza tudjanak térni családjaikhoz, és meg kell valósítani a Minszkben felvázolt tervet, más út nincs" – hangoztatta.
A lehetséges amerikai fegyverszállításról azt mondta, orosz információk szerint ezeket a fegyvereket már szállítják, és „ebben nincs semmi rendkívüli". Másrészt biztos abban – folytatta –, hogy bárki és bármilyen fegyvert is fog szállítani, az áldozatok száma nőhet, de az eredmény ugyanaz lesz, mivel az ukrán katonák többsége egyáltalán nem akar testvérháborúban részt venni, messze saját házától meg pláne nem. Orbán a minszki megállapodás kapcsán azt mondta, azt kérte Putyintól, hogy tegyen meg mindent a béke érdekében, hogy az fennmaradhasson, és „optimistább", mint néhány nappal ezelőtt.
A jó barát nem csak ígér, be is tart
Orbán a sajtótájékoztatón az energetikai párbeszédre vonatkozó újságírói kérdésre azt is elmondta: Putyin elnökkel egyetértettek abban, hogy akármi is lép a Déli Áramlat gázvezeték helyébe, annak a megépítésében és üzemeltetésében keresni fogják az együttműködést, mert továbbra is érdeke Magyarországnak, hogy déli irányból gáz érkezzen Magyarországra. Ezért folytattak tárgyalásokat a macedónokkal, és hétfő este Szerbiában is, és utalt a görögök részvételére is . Putyin sérelmezte, hogy az Európai Unió lehetetlenné tette a Déli Áramlat megépítését. A Déli Áramlathoz való visszatérés abban a formában, ahogy korábban ezt meghirdettük, már nem lehetséges, de – folytatta – „építenünk kell egy rendszert, és készen állunk ezt úgy megépíteni, hogy Törökországon keresztül ez a gáz az EU-ba is eljusson".
A sajtótájékoztatót Orbán azzal zárta, hogy Oroszország mellett lobbizott, amikor megismételte: „Ne áruljunk zsákbamacskát", léteznek olyan gondolatok és tervek Európában, amelyek azt képzelik, azt gondolják, hogy Oroszország részvétele nélkül is működhet Európában energiarendszer, lehet energiabiztonság és energiapiac. Vannak, akik azt gondolják, hogy ez lehet, és vannak törekvések, amelyek Oroszországot nem egy versenybe akarják bevonni, hanem inkább ki akarják rekeszteni az európai energiapiacról. Aki azt gondolja, hogy Európa versenyképes lehet vagy az európai gazdaság versenyképes lehet az orosz gazdasági együttműködés nélkül, és aki azt gondolja, hogy lehet energiabiztonságot létrehozni az orosz energia nélkül, az illúziókat kerget, amiknek nincs alapjuk. Az együttműködést kell keresni – állt ki teljes mellszélességgel Orbán Viktor Moszkva bevonása mellett (a sajtótájékoztatón korábban ugyanilyen határozottan képviselte az EU és az oroszok által megálmodott eurázsiai gazdasági térség együttműködésének fontosságát. Merkel német kancellár két héttel ezelőtt Budapesten óvatosabban fogalmazott, és hosszú távi elképzelésnek nevezte az eurázsiai együttműködést).
Végül a magyar miniszterelnök méltatta Putyint mint elnököt, mondván, 1998-tól látta mindazt, ami Oroszországban történt, és látta a változást. Amiben Putyin elnökkel megállapodtam, legyen gazdasági vagy energetikai kérdés, azt eddig Oroszország mindig hiánytalanul betartotta – hangzott Orbán dicsérete.
